Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Egyéb fémtárgyak restaurálása - Takáts Sándorné: XIX. századi kovácsoltvas zár restaurálása
távolítottam. A festéktől ily módon megtisztított felületeken is elvégeztem a mechanikus tisztítást. Ezután az elektrokémiai tisztítás kivitelezésére tértem át. A zárat darabjaira szedtem szét, majd az egyes elemeket, miután felületük egy- egy nem látható pontján finom dörzspapírral enyhén megcsiszoltam, egy rozsdától teljesen megtisztított vasdróttal egymáshoz erősítettem. Az elektrolitba helyezéskor ügyeltem arra, hogy a tárgyak legnagyobb felületükkel forduljanak az anód felé. 22 liter 5%-os NaOH oldatra volt szükségem ahhoz, hogy a tárgy és a kád méreteinek megfelelő' mennyiségű elektrolitot nyerjek. Anódként 3 mm vastag acéllemezt használtam, melyet az elektrolitba merítés előtt dörzspapírral mindkét oldalán letisztítottam. Egyenáramot UT 24/20-as tipusu egyenirányítóval biztosítottam. A zár darabjait katódként a negativ pólushoz kötve, majd a berendezést áram alá helyezve merítettem az elektrolitba, hogy az teljesen ellepje őket. Az elektrolizálást fülke alatt végeztem. Az elektrolízis befejezése után a tárgyon kialakult fekete lepedéket folyóvíz alatt puha kefével eltávolítottam, majd desztillált vizes öblítés után éjszakára nátrium-nitrit 1%-os desztillált vizes oldatába helyeztem. Az elektrolízist, mechanikus tisztítással párosítva mindaddig folytattam, amig a korróziós terméket el nem távolítottam teljesen. Desztillált vízben főztem, és a vízből vett mintát Cl -ra vizsgáltam. Ez negativ volt, s igy a tisztítási műveletet befejezhettem. 2. Restaurálás A zárboritékhoz tartozó nyelvelőlemez a nyelvcsap mentén beszakadt, elvált a zárfenéktől és egyenetlen, görbült felületűvé vált. A belső elemek kiszerelése után a lemez kiegyengetését hidegen, fakalpáccsal végeztem el. A nyelvelő- és a fenéklemez egymáshoz közelítését oly módon hajtottam végre, hogy a nyelvelőlemez kiálló részét filc közé téve satuba fogtam, majd egy, a fenéklemezre fektetett fenyőlécre mért kalapácsütésekkel hu- zattam mindkettőt vissza. A zárfedőlemezen csak két eredeti anyacsavar volt, melyek a kulcsvezető hüvelyt rögzítették. Előbbiek mintájára, azonos vastagságú lapos- vasból, hidegvágóval metszettem ki a két hiányzó darabot. A menetfurás az intézményünkbe áttelepített un. szilsárkányi kovács műhelyben található korabeli szerszámmal készült. Mégpedig azért ezzel, mert a fenéklemezbe beépített csavar menetemelkedése eltér a ma használatban lévőkétől. A két rekonstruált lapanya közül az egyiket rá lehetett hajtani a csavarra, a másikat viszont csak műgyantával tudtam felragasztani. Ennél ugyanis a csavar menetes részét korábban lekalapálták. A zárban található nyelvcsapzár meghajlott. A deformációt úgy tudtam megszüntetni, hogy üllőre fektetve ráhelyeztem egy simító kalapácsot és ezt ráverő kalapáccsal óvatosan ütögettem mindaddig, mig a nyelvcsapzár ismét egyenessé nem vált. A kulcspajzs, valamint a zártest felerősítéséhez hiányzik még 8 db facsavar. Ezek pótlását hasonló hosszúságú és keresztmetszetű csavarokkal oldom meg. 172
