Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Fémből készült edények restaurálása - Újszászy Ágnes: XVII. századi ón keresztelőkancsó restaurálása

szakadt Magyarország állandó háborús viszonyai közepette jutott el a Debrecenben lakó Nyíri Mihályékhoz, akik 1705-ben ajándékozták a poroszlói református egyháznak.

Az óntárgyak tisztitása Ajánlott eljárások:- Jó állapotú óntárgyak kíméletes tisztítására alkalmas módszer, ha a tárgyat hosszú időn át forró vizet tartalmazó üstbe merítik, melybe kevés szénát tesznek. A forró viz fellágyitja az ón felületén felgyülemlett piszkot, és azt fokozatosan diszpergálja. A piszokszemcsék a széna nagy felületén adszorbeálódnak, a klorofill pedig a kéntartalmú szerves vegyü- leteket roncsolja el.- Lakkbenzinbe való mártás hasonló hatású azokra a szennyeződésekre, amelyek az óntárgyon a használat következtében keletkeztek.- A korróziós rétegek leoldhatók hig sósavval is, de ezt az esetleg jóval a tisztítás után fellépő korroziv mellékhatások miatt jobb mellőzni.- A sötétszinü korróziós hólyagokat az ónról úgy távolíthatjuk el, hogy 2 rész ónporból és 1 rész őrölt horzsakőből álló, vízzel pasztává kevert csiszolóanyaggal türelmesen dörzsölgetjük. A mély krátereket vagy lyukakat egészen a fémig ki kell kaparni, majd ónötvözethez hasonló anyaggal, forrasszal kell kitölteni, vagy - apró lyukak esetében - vékony huzalt lehet belekalapálni. Az ilyesfajta, hő- és mechanikai kezeléssel járó deformálódási veszély csökkentése céljából egyes szerzők forrasz helyett viaszok vagy műgyanták használatát javasolják, amelyekbe ónport kevernek, hogy fémszerüvé tegyék. Ezeknek az anyagoknak másik nagy előnyük, hogy nem okoznak elektrokémiai korróziót, mig a régi óntárgy- gyal érintkező forrasz azzal az érintkezési pontokon galvánelemet alkothat.- Elektrolitikus kezelést is alkalmazhatunk az előzőleg meleg zsiralkohol- szulfátos vízzel lemosott óntárgynál. A tárgyat katódnak kapcsoljuk a külső áramforráshoz, és úgy helyezzük el az elektrolitba, hogy az anód egyenlő távolságban legyen körülötte. Az elektrolit 5%-os nátrium-hidroxid, az áramsürüség a 0, 5 A/dm2 értéket ne haladja meg, 5 voltnál nagyobb feszültséggel nem célszerű dolgozni. Kezelés után a tárgyat desztillált vízben lugmentesre mossuk és viztelenitjük.

Ha az ón-oxidból és ón-hidroxidból álló fekete, kemény korrózis terméket elektrolízissel nem sikerül eltávolítani, akkor helyezzük a tárgyat 5-10%-os sósavoldatba, és közben puha kefével kefélgessük. Desztillált vízzel mossuk, és közben kloridra és kémhatásra vizsgáljuk.- (5npestises tárgyakat azonnal gondozásba kell venni. A tárgyat forróvizes lemosás után 6-8 órára 10%-os sósavoldatba tesszük. A pestises helyeket acélgyapottal alaposan kitisztítjuk. Ezután ismét 6-8 órára 10%-os sósavba helyezzük, majd több órán át forró vízben mossuk. Újságpapírral, gyapjuronggyal szárazra dörzsöljük, egy hónapig meleg szárítószekrényben tároljuk és még hosszú időn át megfigyelés alatt tartjuk.