Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Fegyverek restaurálása - Sterbenz György: Egy XIX. századi bányászbárd restaurálása : kivonat

A penge tisztítása, konzerválása

Az acélpengét majdnem összefüggd korróziós réteg borította. Az aranyberakásokat Vinikor lakkal védtem le, majd CR-25-tel távolítottam el a korróziós termékeket.

Az öblítés, illetve a védolakk eltávolítása után a felületet szilikonolajjal védtem le.

A hiányzó kövek pótlása

A 912 ko közül 8 nagy türkiz, 479 mütürkiz és 280 korall megvolt,

110 mütürkiz, 10 korral és 25 ko viszont foglalattal együtt hiányzott. A tárgyat korábban többször kezelhették. (Sokhelyütt pl. ólommal erősítették. Erre utal, hogy a kezelés során kb. 1, 5 g ólmot távolítottam el. ) Az eredeti türkizeket olyan mütürkiz fajtákra cserélték, amelyet - több szakember véleménye szerint is - a XVII. században még nem ismertek. A mü- türkizeket egyszerűen viasszal ragasztották a foglalatba.

(A korábbi kezelést igazolja a röntgenfelvétel is. Ezen világosan kivehető a szablya markolatcsonkján lévő két lyuk, amelyeken keresztül 2 stift rögzítette a markolatot a pengéhez. A stiftek hiányoznak. A markolatot viasz- szal töltötték ki, és igy rögzítették a pengéhez. )/XXII. t. 2 . /

A kohiányokat részben epoxigyantából készült másolatokkal, részben készen vásárolt mütürkizekkel pótoltam. A foglalatokat sárgaréz lemezből és összesodort sárgaréz drótból készítettem./XXII. t. 3 . /

Sterbenz György

EGY XIX. SZÁZADI BÁNYÁSZBÁRD RESTAURÁLÁSA (Kivonat) - RESTORATION OF A MINER’S-AXE OF THE 19. CENTURY (Abstract) - RESTAURIERUNG EINER BERGAXT AUS DEM 19. JAHRHUNDERT (Auszug)

A bányászbárdot, nyelének alsó részén olvasható latin felírás szerint-"Ferdinandus Imp. et Rex, Gabrieli Svaiczer supr. Cam. Comiti. 1839. " 1839-ben Ferdinánd császár ajándékozta Svaiczer Gábornak.

A levéltári kutatás szerint Ferdinánd császár 1834-ben nevezte ki Svaiczert selmeci fokamaragróffá, a bárdot a körmöci Ferdinánd-altáró beindítása alkalmával adományozta.

Freiberg, Annaberg, Schneeberg bányáiban jelenik meg először a bá- nyászbárd a XVI. század második felében. A bányák valamikor erdorenge- tegek mélyén húzódtak, a munkából jövő bányász gyakran volt kitéve támadásnak, különösen olyankor, ha nemesércet szállított a zuzóba. így feltehető, hogy a bányászbárd a harci bárdból alakult ki. Később inkább kitüntető disz, a szakmát jelképezd ünnepi szimbólum lett.

131