Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Fegyverek restaurálása - Heizer Lászlóné: Két XIX. századi puskaszurony restaurálása
A mechanikai tisztitás után a vasrészeket ismét foszforsavas kezeléssel passziváltam. A rézrészeket Plextollal védtem le, amit a kezelés után acetonnal könnyen eltávolítottam. A kloridmentesitést a szerves maradványok és a méret miatt nem lehetett a megszokott módon elvégezni. Némiképp helyettesítette ezt a többszöri desztillált vizes lemosás. Mivel a réz felülete bántóan élénk volt, kénmájoldattal patináztam. A textilmaradványokról az első tisztitás után elővigyázatosságból fényképeket és szilikon negatívot készítettem, bár a kezelés során nem sérültek meg. Először azt feltételeztem, hogy valószínűleg annak a zsáknak a maradványa lehet, amelyben a tárgyakat elrejtették. Zsákot pedig mindig a legegyszerűbb módon, vászonkötéssel szőnek. Alaposabb megfigyelés után arra következtettem, hogy Z-sodratu, erős len- vagy kenderfonalból szövött anyagról van szó, amelyet sávolykötéssel készítettek. Ebből valószínűnek látszik, hogy a katonai öltözékhez akkoriban hozzátartozó hevederről van szó. Annál is inkább, mert az egyik kengyelen is van ilyen szövetmaradvány, melyró'l még a kötést is le lehetett rajzolni. A famaradványok a foszforsavas kezelés hatására megfelelően tisztultak, száradáskor nem zsugorodtak. A faanyag megerősítésére több, nem megőrizhető, kisebb famaradványon kezelési próbát végeztem. A mintákat- PAMA-PBMA kopolimer 5%-os aceton-toluol 1:1 arányú oldatával itattam át.- Paraloid 5%-os acetonos-toluolos 1: 1 arányú oldatával és- Xylamon Combi Hell-lel kezeltem. A kisérlet bizonysága szerint: 1. A PAMA-PBMA kopolimerrel kezelt fa sötétebb lett. 2. A Paraloid-oldattal kezelt fa elvesztette anyagszerüségét. 3. A Xylamon Combi Hell-lel kezelt fa színe érettebb lett, anyaga rugalmasan erősödött. Ez látszott a legkedvezőbb megoldásnak, mert a fa megtartotta anyagszerüségét. Mivel a Xylamonos kezelés adta a legjobb eredményt és egyben konzerválta is a fát, ezt a megoldást választottam. A kezelés során az amúgy is két darabban talált döfőszurony a korábbi repedések mentén a hegyétől kb. 4 cm-re kettévált. Ragasztására Brit- fix, kétkomponensű átlátszó Araldit gyantát, a kiegészítéshez Duracrolt használtam, melyet barnaköporral és grafitporral színeztem. Csak a formailag zavaró és hiányzó részeket egészítettem ki a pengéken. A szurony csőmarkolatát nem egészítettem ki, mivel az adott pengealakhoz több rögzítő alak is tartozhatott, és a megmaradt részből nem lehetett megállapítani egyértelműen az eredeti alakot. Az egységesebb hatás és a jobb hatásfokra passziválás érdekében a vas felületét 20%-os csersavoldattal gondosan beecseteltem, majd puha ruhadarabbal bedörzsöltem. Hatására a vas megjelenése fémesebb jellegű és egyöntetűbb lett. (A csersav /Cj4 HjQ Og/, a vassal nem aktiv vastannátot képez.) A védőbevonat anyagának keresésekor a választás PAMA-PBMA kopo- limerre esett. 5%-os oldatával az átmelegitett tárgyat átecseteltem, és infralámpa alatt megszáritottam. A korrózióvédő zsírokat és szilikonzsirt erős pormegkötő tulajdonságuk miatt nem tartottam megfelelőnek. /XXVII.t.5./ 125
