Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Fegyverek restaurálása - Heizer Lászlóné: Két XIX. századi puskaszurony restaurálása
dr. Csillag Ferenc könyve 1. táblázatának technikai adatai szerint méreteiben egyezik a mi döfőszuronyunkkal. De szóba jöhet még az osztrák 1854 M. Lorenz gyalogsági csappantyus puska négyéül döfőszuronya is. ^ Ehhez a tipusu fegyverhez nem golyó, hanem sárgaréz hüvelyű lövedék tartozik. A leletegyüttesben azonban kizárólag ólomgolyókat találtunk. A problémát egyértelműen eldöntené, ha ismernénk a szurony felerősítési módját, ami azonban leletünkből hiányzik. Az 1854 M. Lorenz puskákhoz olyan hüvelyes nyelű szuronyok tartoztak, amelyiknél az elforgatható biztositógyürüt a markolat közepén helyezték el. A Lorenz puska alsó faágyából ugyanis már végleg elhagyták a nyozó ék alakú szuronyrögzitot. Helyette az irányzéktüskét használták ki a szurony csőhöz erősítéséhez. ^ Az ép szurony teljes hossza: 560, 5 mm A markolat hossza: 80, 5 mm A penge hossza: 480 mm A penge szélessége tőben: 25 x 12,8 mm A hüvely hossza: 566 mm A hüvelynyilás és a kampó rézből készült. Ilyen szuronyt később más tipusu puskákhoz is használtak. Történelmi háttér A szuronyokat és a többi katonai felszerelést nagy valószínűséggel az 1848-49-es szabadságharc idején rejtették el. Győr többször is gazdát cserélt a szabadságharc alatt. ^ Az osztrákok először 1849. junius 28-án foglalták el a várost. Ekkor Haynau a fiatal császárral bevonult Győrbe, és osztrák közigazgatást vezetett be. Egymást érték a súlyos megtorlások, még a polgári személyek is katonai törvényszék elé kerültek. A fegyverek és a Kossuth-bankók beszolgáltatását is igen szigorúan vették. Az osztrák megszállás azonban nem bizonyult tartósnak. Klapka a komáromi várból kiindulva elfoglalta Győrt is. A felszabadított városból néhány nap alatt 6000 újoncot toborzott és szerelt fel. Átmenetileg ismét magyar közigazgatás, kormánybiztos került a város élére. Komárom feladása (1849. okt. 4.) után azonban újra a Habsburgoké lett a hatalom a város fölött. A lelet elrejtésének időpontját az 1849. junius 28-át követő rövid osztrák uralom idejére, de a város végleges elfoglalása utánra is tehetjük. Ennek a feltevésnek a többi lelet sem mond ellent. Figyelembe véve a Bach-korszak elnyomó politikáját és az 1849 utáni fegyverszállitási nehézségeket, nem tartom valószínűnek, hogy a döfőszurony 1854-es mintájú lenne. Már csak azért sem, mert a vágószurony a szabadságharc előtti időből való (1842-es). A történeti adatok ismeretében kézenfekvőnek látszik, hogy a döfőszurony a régebbi típushoz tartozik. 122
