Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szaaly Zoltán: Egy bőrkazula restaurálása
SZALAY Zoltán Egy bőrkazula restaurálása Magyarországon elég ritka a festett és domborított bőrökből készült tárgy. Ezek közül a bútor és falikárpitok, valamint a borból készült kazu- lák jelentősebbek. Kezelésük is nagyjából azonos problémát vet fel. Nevezetesen a domborítások megóvása, a megkeményedett festékréteg puhitása a bor károsodása nélkül, a bőr kezelése úgy, hogy a festett felület kopása következtében bekövetkezett felületi egyenetlenségek ne hullámositsák meg a bőrt. Az ilyen bőrök restaurálása a legjobban felkészült restaurátor számára sem problémamentes. Ebben a dolgozatban egy restaurálás menetét Írom le és vázolom, hogy milyen meggondolások alapján döntöttünk az. eljárás mellett. Köztudott, hogy a kikészített bor nem egységes anyag, hanem több ösz- szetevőből álló heterogén rendszer, mely a póré kész bőrré való átalakításakor keletkezett. Ezért a kész bort alkotó anyagok egyrésze a borból kivonható annak kémiai elváltozása nélkül. Ebben az esetben a bor fizikai változást szenved és védtelenné válik a környezeti változásokkal szemben. Ugyanez következik be akkor is, ha a kész bort alkotó valamelyik anyag károsodást szenved -(pl. zsírok oxidációja). A festett bőrök esetében további problémát jelent a bort diszitó festékréteg, amely szintén többféle anyagból áll. Ezek egymásra rétegződnek és jelentősen megváltoztatják a bór felületi struktúráját és egyes anyagokkal szembeni viselkedését. Ezekről a kérdésekről korábban bó'vebben írtam, most csak azokat a tényeket foglalom össze, melyekre eljárásunkat alapoztuk. 1. A cserzett kollagén rostok vizfelvevó képessége a cserzés után csökken. Ugyanakkor a kapillárisán felvehető viz mennyisége növekszik. Ez azt eredményezi, hogy a kollagén rostok duzzadó képessége is csökken. A kapilláris viz mennyisége a bőrben egyensúlyi helyzetben van a környezet relativ páratartalmával. Ezért, hogy a bőr puhaságát megőrizhessük, a bőrbe a viz mennyiségét stabilizáló anyagot kell juttatni. 2. Cserzőanyag a bőrben feleslegben van. A felesleg kioldása lehetséges. A feleslegben adagolt cserzőanyag szerepe, hogy a kollagén és cserzőanyag kötését védje és mint töltőanyag a rostok egymásközti távolságát szabályozza. 3. A kenőanyagot zsírokból, olajokból és szappanokból állítják elő. Szerepe a rostok súrlódásmentes mozgásának biztosítása és a bőr víztartalmának védelme. A fentiekből könnyű megállapítani, hogy bármelyik alkotórész hiánya a bőr fizikai állapotának nem kívánatos irányban történő változását idézi elő. A szabad levegőn tartott bőröknek - ide tartoznak a különböző' kárpitbő86
