Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Kardos József - Kriston László: Kerámiatárgyak röntgendiffrakciós vizsgálata
zetüek közé, tehát nem dickit, nackrit, kaolinit-T. Feltehetően a b tengely szerint rendezetlen szerkezetű kanditok közé tartozik. 500 C°-on 3 óra hon- tartás után kristályrácsa összeomlott, s ezzel egyidejűleg a d= 4.5 reflexió intenzitása jelentősen megnőtt. (Ezzel teljesen megegyező eredményt kaptunk kaolinit tartalmú agyagok hőkezelése esetén is, pl. ceruzagyári agyagok,) Agyagásványok közül mást nem sikerűit kimutatni, illetve azonosítani. A főldpátok erősen változó, de valamennyi mintában kimutatható meny- nyiségben jelen voltak. Az ASTM kártyák alapján nem határozható meg pontosan, hogy milyen földpát van jelen. 800 C°-ig változást nem lehetett kimutatni szerkezetükben. 900 C°-on 3 órás hon-tartás után a reflexiók erőteljesen torzultak, feltehetően a rács bomlásának következtében. Kalcit és dolomit négy talaj kivételével együttesen fordult elő. Mennyiségük tág határok között változott. 550 C°-on a dolomit, 700 C°-on a kalcit egy része elbomlott és ezzel párhuzamosan megjelentek a CaO-nak és MgO-nak megfelelő reflexiók. Hematitot talajokból alapállapotban nem lehetett kimutatni. 400 C°-on a talajok szine jól láthatóan megváltozott. Néhány kivételétől eltekintve (pl. 17) téglavörössé, illetve sárgásvörössé váltak. 550 C°-on a szinárnyalat mélyült, a diffraktogramon megjelentek a hematittól származó reflexiók. 700 C°-on 3 óra hon-tartás után a hematit reflexiói még erőteljesebbekké váltak, a szinárnyalat tovább mélyült (vörösödött). A vizsgált talajok feléből kimutatható volt a csillám (muszkovit) is. 800 C°-ig szerkezete nem változott úgy, hogy a diffraktogramon észlelni lehetett volna. 900 C°-on 3 óra hon-tartás után a muszkovit reflexiói eltűntek a diffraktogramról, jelezve a kristályrács összeomlását. Diopszidót és gehlenitet a talajok diffrakciós módszerrel kimutatható mennyiségben nem tartalmaztak alapállapotban. Néhány talajban 700 C°-on 3 óra hon-tartás után a diopszid és 800 C°-on a gehlenit (13) reflexiói is megjelentek. 900 C°-on hőkezelve a mintákat a diopszid és a gehlenit mennyisége liőtt és ezzel egyidejűleg - feltehetőleg a diopszid szintetizáló- dása miatt - CaO és MgO mennyisége csökkent. 1000 C°-on a talajminták többsége megolvadt. Az ot-kvarc csökkenésével egyidejűleg mullit és spinell képződött. A hematit mennyisége csökkent: a mintából eltávozott és nagy része az izzitótégely külső falára csapódott le. A ceruzagyártásra alkalmazott agyag röntgendiffrakciós vizsgálata kis mennyiségű cX-kvarcot és a b tengely szerinti rendezetlenségü kaolin ásványt eredményezett. Hevités hatására bekövetkezett fázisváltozásai: 550 C°-on már nincs jelen a 7 Ä-ös csúcs, 750 C°-on spinell, 950 C°-on mullit és krisztoballit képződött. A Hódmezővásárhelyről származó - fazekasok által használt - agyagban kimutatott ásványok: klorit, illit, muszkovit, o(-kvarc, földpát, kalcit, dolomit. Minőségi összetételét tekintve a talajmintákkal rokonitható, eltérés a fazekasagyag nagyobb agyagásvány és kis c<-kvarc tartalmában mutatkozik. Dezső János vásárhelyi fazekas elmondása szerint a "kék agyag" és a "szikes agyag" nem alkalmas cserépedény készítésére, mert a belőlük készült tárgy száradás közben "hasad". A röntgenvizsgálat dioktaéderes szmektitet mutatott ki ezekben a mintákban a már felsorolt ásványok mel44
