Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szalay Zoltán: Újabb eredmények a nedves fa konzerválásában
ablakon keresztül figyeljük a gyanta viselkedését. A legritkitást addig fokozzuk, amíg a gyanta forrni kezd. Ezután zárjuk a csapot és a vákuumcsövet lehúzzuk a csapról és annyi levegó't engedünk a vákuumszekrénybe, hogy a forrás éppen megszűnjön. Tovább figyelünk a szekrény ablakán keresztül és amikor a reakció folyamán képződő' buborékok mozgása lassúvá válik, a szekrénybe levegőt engedünk. Mire kivesszük az edényt a benne lévő gyanta kocsonyás állapotú lesz. Ekkor kivesszük a gyantából a tárgyat és felületéről lemorzsoljuk a gyantát. A konzerválásnak ebben a stádiumában meglehetősen gyorsan dolgozzunk, hogy a teljes kikeménye- dés előtt a tárgy felületéről a gyantát el tudjuk távolítani. Mivel a gyanta ebben az állapotban már nem ragad és könnyen morzsolódik, a letisztítást pillanatok alatt elvégezhetjük. Előfordul, hogy helyenként a felületen ki- sebb-nngyobb fényes folt marad vissza. Ez azonban könnyen eltávolítható, ha a foltot infravörös lámpával melegítjük, meghigul, acetonos ronggyal a foltot letörölhetjük. Ezt legjobb azonnal elvégezni. Később az ilyen foltot csak dimetil-formamiddal tudjuk eltávolítani. Ha egy nagyobb tárgyat, pl. egy bödönhajót, melyet vízből emeltek ki és karbamid-formaldehid gyantával kezeltek, poliészteres utókezelésnek vetjük alá, jelentősen megnövelhetjük a tárgynak az időjárással szembeni ellenálló-képességét (pl. a barcsi bödönhajó). Az igy kezelt tárgy még a csapóesőnek is ellenáll. Ebben az esetben arra kell ügyelni, hogy mielőtt az utókezelést elkezdenénk, a karbamid-formaldehid gyantával kezelt fa teljesen kiszáradjon. Az itatást addig végezzük, amig a fa még képes a telitőanyagot felvenni. Ha bekövetkezik a fa telítődése, a felületen visszamaradt gyantát acetonnal letöröljük. Az itt elmondottakból kitűnik, hogy érdemes a regi, ^ setleg elfeledeti eljárásokat feleleveníteni, és ha lehet, a mai követelményeknek megfelelően átalakítani.
