Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Nehéz Pozsony Istvánné: Mezőkövesdi menyecskeöltözet restaurálása
A savas színezékek jellemzése: szulfo-, illetve karboxil-csoportot tartalmazó, vizben könnyen oldható színezékek. A fehérjeszálakat közvetlenül színezik, a cellulóz alapú szálhoz kicsi az affinitásuk. A savas szinezékek sóképző reakcióval kapcsolódnak a szálhoz. A szinezék savas csoportjai kapcsolódnak a fehérje aminó-csoportjaihoz. (Azo származékok. ) A szövet mintázata hengernyomással készült, 20 amit az anyag kora és a mintázat végtelensége igazol. A szoknya eleje betétje (elejefolt), és a pruszlikos felsőrész anyaga vékony vászon vagy karton. Ennek eldöntésére a lent és a pamutot megkülönböztető vizsgálatot végeztem el: Metilénkék reakció: 0, 1%-os metilénkék oldatban áztattam az anyagmintát 20 másodpercig. A reakció a lent megkékiti, a pamutot fehéren hagyja. Mivel a szövetdarabka kékre festodött, anyaga lenvászon. Fukszinos reakció: a mintát 11%-os alkoholos fukszinoldatban áztatva, majd folyóvizzel kiöblitve, utána három percig koncentrált ammóniával kezelve, szintén a lenre jellemző rózsaszin szinreakciót mutatta. (A pamut színtelen maradt volna.) A csavaritós kendő anyaga megegyezik a szoknyáéval, viszont a rojtja, ami szintén gyapjú, négyágú S-sodratu fonal. Mikroszkópi képe károsodott gyapjuszálat mutat, pikkelyezettsége rongálódott, mindez lúggal való kimosásra utal. 2. A felsőrész (litya) anyaga Mikroszkópban vizsgálva a vetülékből és láncból kiválasztott elemi szálat megállapítható, hogy a láncfonal - sodratlan viszkóz-szál, a vetülékfonal - Z-sodratu kétágú pamutfonal. A viszkóz21 (müselyem) jellemző mikroszkópi képe, hogy hosszirányban rovátkolt, ami a gyártási technológiából következik. Kimutatására először itt is égetési próbát végeztem: a cellulóz alapú növényi rostokhoz hasonlóan égett (gyors gyulladás, égett papirszag). Ellenőrző vizsgálat: rézoxid-ammóniával (kuoxám) reagáltatva a mintát, ami alkalmas a növényi eredetű szálak (len, pamut) és a cellulóz alapú regenerált szálak megkülönböztetésére, azt tapasztaltam, hogy a szálat csak kb. 10 másodperc elteltével oldotta fel. Ez azt mutatja, hogy regenerált szálról van szó, ugyanis a lent és a pamutot azonnal oldja. Ezután egy jellemzően a viszkózra vonatkozó vizsgálatot végeztem: a kémcsőbe rakott szálmintára klór-cink-jódot csepegtettem, ami a mintát áteső fényben barnára, visszavert fényben pedig ibolyaszinüre festi. A pamut vizsgálatánál sajnos a szin lehúzását nem tudtam megvalósítani, ugyanis szintetikus színezékkel festett anyagból származott a minta. Ez szerencsére nem zavarta a jellemző reakciókat, és a mikroszkópi képen is jól látszik a pamutra jellemző csavarodott szál. Szintén égetési próbával és rézoxid-ammóniával (amiben azonnal feloldódott) igazoltam, hogy pamutról van szó. Az anyag atlaszkötésü: 12 fonalas szabálytalan atlasz. Az ilyen kötésű szöveteket pamut alapanyag esetén szaténnek, posztóárunál doszkin- nek, selyemárunál (müselyem is) atlasznak nevezik. A szövet fényes, 146
