Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Farkasvölgyi Zsuzsanna: Az Iparművészeti Muzeum XV-XVI. századi kazulájának restaurálása
3. Zöld - selyem 4. Sárga vezetőszál - selyem Hímzett sáv r. Áls<5 alapszövet - pamut 2. Felső alapszövet - len Himzőfonalak 1. Kék - selyem 2. Világoskék - selyem 3. Sárga - selyem 4. Lila - selyem 5. Zöld - selyem 6. Sárga vezetőszál - selyem 7. Piros vezetőszál - selyem 8. Fémszálat lefogó csontszinü fonál - selyem 9. Konturkhoz alkalmazott sötétbarna fonál - pamut 4/b A selyem fizikai és kémiai tulajdonságai Állati eredetű nyersanyag, két, megközelítőleg háromszög keresztmetszetű szálacskából áll, amelyeket szericinréteg tart egybe, A másik fő alkotóeleme a fibroin, de tartalmaz vizet, zsírt, gyantát és ásványi anyagokat is. A szericin alkoholban és éterben nem oldódik, de szappanos főzéssel könnyen eltávolítható. A fibroin aminosavakból épül fel. Kémiai szerkezete a gyapjúéhoz hasonló, de kémiailag ellenállóbb. 140 C°-ig vegyi bomlás nem történik. A napfény nagymértékben károsítja. A szericint a lúgok főzve oldják. Gyenge szerves savak - a hangyasav, az ecetsav - lágyítják, fényét növelik és festhetőségét javítják. Tömény savak oldják. 4/c A pamut fizikai és kémiai tulajdonságai A pamut növényi eredetű nyersanyag, magszál. Cellulóztartalma: 80-90%. Protein, pektinek, hamu, viasz és egyéb anyagok 1-1%-nyi mennyiségben találhatók benne. Főzés során a kisérőanyagok legnagyobb része kioldódik belőle. Oldószerek hatásának a cellulóz jól ellenáll. Víz, éter, benzin, bezol nem hat rá. Ismert oldószere a- réz-oxid-ammónia. Ásványi savak, mint például a kénsav, a sósav és a salétromsav már hígított állapotban is megtámadják, s hidrocellulózzá alakítják. Lúgok hidegen nem, de forrón megtámadják. 120 C° feletti hőmérséklet a pamutot károsítja. 4/d A len fizikai és kémiai tulajdonságai Növényi eredetű nyersanyag, háncsrost. Fő anyaga a cellulóz. A lensejteknek kutikularétegük nincs, csak falból és bélüregből állnak. A sejtek két vége és a bélüreg is hegyes. A sejtek a falban lévő téglákhoz hasonlóan rakódnak egymásra és növényi ragasztóanyag ragasztja össze őket. A len erősebb és fényesebb, mint a pamut. Oldószere a réz-oxid-ammónia. Lúgban főzve fényét elveszti és szakítószilárdsága is csökken, mivel a lógok az elemi szálakat összeragasztó növényi enyveket oldják. 120 C° feletti hőmérséklet károsodást okoz. 51