Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Csáki Klára: Középkori desztilláló készülék sisakjának restaurálása

galomba (Ciba: Aralditok), a megfelelő kombináció kialakitását a felhasználóra bizzák. Az epoxi öntőgyantáknak számos előnyös tulajdonságuk van, pl. kitűnő tapadás fémhez, üveghez stb., kismérvű zsugorodás, nagyfokú méretpontosság, nagy szívósság, jó nyomás-, szakító- és hajlitószilárd- ság, kitűnő vegyszerállóság.

A hidegen keményedő öntógyanták általában folyékonyak. A higabb típusokkal könnyebb a munka, a viszkózusabbak jobb mechanikai tulajdonságú termékeket adnak. A hidegen keményedók térhálósltói maró hatású amino- vegyületek, ezért munka közben ügyelni kell arra, hogy ne érjen hozzá a bó'rünkhöz.

Magyar típusai, például az Eporezit F 17/Typox az üvegkiegészitéshez azért nem hasznosíthatók kielégítően, mert-könnyen sárgulnak és külső' környezeti hatásokra (pl. UV, meleg, nedvesség) kémiai átalakulást szenvednek. Az Araldit-AY 103 (térhálósitóval) üvegkiegészltésre alkalmas, a környezeti hatásoknak jól ellenáll, s szinte viztiszta. Színes üvegek kiegészítésére általában megfelelő, mert zsírban oldódó festékekkel színezhető. Régészeti üvegekhez azonban nem ajánlható, mert kötésideje hosszú és a rossz ragasztás korrigálása igy nehézzé válik.

Felhasználás módja

A gyanta kétkomponensű, a kívánt színre előre bekevert gyantákhoz adják a térhálósitót, majd a hiány fölé, esetleg alá szilikonnegativot helyezve ebbe öntik a folyékony masszát. Ezt állandóan mozgatva érik el az egyenletes falvastagságot. Mivel a gyanta elég viszkózus, a térhálósitóval történő összekeverés közben az anyagba légbuborékok kerülnek. A buborékokat, infralámpával történő melegítéssel, még öntés előtt el kell távolítani az anyagból. El kell kerülni a tulmelegitést, mely hirtelen kötést és az anyag további használhatatlanságát okozza.

Poliészter öntőgyanták14

Sok típusuk van, A különböző telítetlen poliésztereket főleg sztirolban vagy MMA-ban, esetleg a kettő keverékében oldva állítják elő. A gyantát felhasználás előtt katalizátorral és aktivátorral kell összekeverni. A poli- merizációs reakció a gyanta aktivitásától függően fél-, három óra múlva megindul, majd az anyag megszilárdul. A teljes keményedés kb. 24 óra alatt következik be. A gyanták kötés közben 6-7%-ot is zsugorodnak és - különösen nagyobb tárgyak esetében - jelentős hőmennyiség szabadul fel - ez könnyen belső feszültségeket, repedéseket okozhat. (Elkerülhető az un. réteges öntéssel.)

A gyakorlatban használjuk a Viapal H 210-BS nevű, kétkomponensű poliészter gyantát, amely teljesen színtelen! Felhasználásának módja ugyanolyan, mint az Epoxié.

Metakrilát alapú anyagoki 5

Öntőgyanta előállítására (előpolimerizált méz sűrűségű MMA) a monomert 0, 02% benzoil-peroxid katalizátorral^ előpolimerizálják, esetenként lágyítót1^ (3-4% dibutil-ftalát) adnak hozzá. Ez tulajdonképpen polimetil- metakrilát oldata a monomerben. Az előpolimerizált anyag nem tárolható huzamosabb ideig, ezért rendszerint öntés előtt állítják elő.

38