Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Csáki Klára: Középkori desztilláló készülék sisakjának restaurálása

korrózió apró pontok foltszerű elrendeződésével jelentkezik. Hozzá kell tennünk, hogy mi már csak letisztított állapotban láthattuk az üveg töredékeit, s következtetéseinkben a korrózió nyomainak negativ foltjai vezethettek.

Tudjuk, hogy az üveg külső és belső felülete egyaránt romlik, ha a földbe kerül, de különbözőképpen. (III. t. 1-2.) A külső' felületen általában a mechanikai sérülések, karcolások mentén indul meg a romlás, mely fü- zérszerü krátereket eredményez, mig a belső felszin általában egyenletesen eloszlott krátereket tartalmaz. A nedvesség a kondenzációs folyamatok természeténél fogva lokálisan, inhomogén módon támadja meg az üvegfel- szint; a helyi oldódás következtében mikrokráterek keletkeznek, ezek átmérője növekszik, majd nagymérvű mállás során a kráterek összefolynak és a mállás rétegszerüen folytatódik.

Az üvegfelület dealkalizációja viz hatására úgy alakul, hogy a viz a felületen adszorbeálódik és NaOH és Ca(OH)2 formájában kioldja a Na- és Ca-tartalmat.

A továbbiakban a keletkezett alkalikus oldatok bontják a Si-O-Si kötéseket, és ilyenkor a felületen gélréteg keletkezik, mely további vizet képes megkötni (Si-O, Si-OH kötések jönnek létre). A szerkezetileg bezárt alká- liák eltávoznak. Nedvesség hatására kovasav gélréteg keletkezik, mely vizoldható és vizmegkötó, igy a további diffúziót és az ionok eltávozását nem akadályozza. Ez az üveg teljes dealkalizációját eredményezheti.

A savak a Si-O-Si kötéseket nem, de a felület közelében elhelyezkedő Si-O-Na kötéseket mind megbontják. Az alkáliák a sav anionjával oldható sót képeznek, és a rendszerből eltávoznak, helyükbe pedig Si-OH vagy SÍ-OH3 csoportok kerülnek. A Na helyébe tehát H lép, amely már nehezen lép ki a rendszerből.

Ez a jelenség, valamint az a tény, melyet I. I, Kitajgorodszkij közöl, hogy tudniillik a tömény kénsavval kezelt üvegfelületek rendszerint fényesek (mert a felületen keletkező és az üveget oldó vegyületek egyenletesen és egyforma mélységben roncsolják az üveg felületét), engednek következtetni arra, hogy az általunk restaurált üvegtárgyat sav desztillálásra használhatták ! 3

3. A tárgy gyártási technológiájára vonatkozó megfigyeléseink

Tárgyunkat az árulkodó jelek szerint formába fújással állították eló.

Ezt a következők mutatják:- a kupola metszésében elhelyezkedő fogantyugomb jellegzetes formája;- a kupolán, a gomb alatt körkörösen futó "csíkozás", amely valószínűleg a faformától ered és a forgatás eredménye, a korrodálás folytán kitünően megfigyelhető;- a fogantyugombon észlelhető un. "köldök", ami szintén az üveg fújva történt kialakítására utal;- az üveg anyagának viszonylagos hólyagossága;- a kifolyócső anyagában látható hólyagocskák elnyújtott rendeződése (mely igazolni látszik, hogy a csövet szintén fújással állították elő és utólag illesztették a testhez), s igy az illesztés helye erőteljesen megvastagodott.

29