Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Bucsányi Kálmán: A mosonszentjánosi frank vödör restaurálása és rekonstrukciója
A dongák kiegészítése A dongák állapotával, a dongaszélesség megállapításával A faanyag vizsgálata c. részben már részletesen foglalkoztam. A kiegészítés során 10 donga szélessége egyértelmű volt, további négyet és a még hiányzókat az általam meghatározott méretben készítettem el. (I.t. - 4.) Kiegészítés előtt gipszből elkészítettem a donga méretének és ivének megfelelő modellt. Majd az ismert módon szilikonnegativot készítettem a modellről. A kiegészítési munka megkezdése előtt a szükséges mennyiségű Elasztirolt színeztem. Erre azért volt szükség, mert egyes színező anyagokat a katalizátor megváltoztat. A megfelelően színezett gyantába belekevertem az aktivátort (gyantamennyiség 0, 3-0, 4%). Az ily módon előkészített gyantát felhasználásig hűtőszekrényben tároltam. Kiegészítés előtt a dongatöredékeket zselatinba ágyaztam, igy elkerülhettem, hogy a gyanta a nem kívánt részekhez kössön. Ha a tárgyat ilyen módon előkészítjük, belekeverhetjük a színezett poliészter gyantába a 3-4% katalizátort. A gyantát, gélesedését figyelembe véve, 5-10 percen belül fel kell használnunk. A gyanta teljes kötési ideje 2 óra. A megkötött gyanta utópolimerizálását 50-60 °C-on infralámpa alatt végeztem, A felület végleges megmunkálását kézi szerszámokkal fejeztem be. A legtöbb probléma a dongatöredékek és a gyanta találkozásánál mutatkozott, és főleg szintkülönbségben jelentkezett. Ezeket a helyeket utólagos megmunkálással, illetve a felület gyantás feltöltésével korrigáltam. A fémanyag kiegészítése A kiegészítésnél a fő cél a vödör összeállítását, illetve a megfelelő statikai állapotát szolgáló szerkezeti részek pótlása volt. A fenti szempontot figyelembe véve a vödör talán legfontosabb szerkezeti része a három félkörives vasabroncs. Jelenlegi technikai lehetőségeinket mérlegelve a három vasabroncs megfelelő pótlásával oldhatjuk meg a tárgy összetartási problémáit. A többi abroncs igen vékony anyagú, pótlásuk, véleményem szerint, csak esztétikai szempontokat szolgálna. A vasabroncsok kiegészítését színezett Kalloplaszttal végeztem. A töredékek alapján a vödör ivének megfelelő negatívot készítettem, majd a mintába öntött Kalloplasztot üvegszállal erősítettem- meg. Az igy kiegészített, illetve rekonstruált abroncsokat a kellő megmunkálás után Kalloplaszttal erősítettem fel a megfelelő helyre. A veretek restaurálása A veretek 0, 3 mm vastag anyagból préseléssel készültek. A vékony lemezek súlyos kémiai károsodást szenvedtek. A megmaradt részek nagyon ridegek, törékenyek. A tisztított és konzervált veretek közül a legépebbet kiválasztottam, s fogászati viaszból pótoltam a hiányzó részeket a díszítésnek megfelelően. A viasszal igy kiegészített tárgyról negatívot készítettem. A kiegészítésre olyan eljárást kellett keresni, mely a tárgyat, illetve a töredékeket erősíti, a hiányzó részeket pótolja, és a tárgyat csak minimális mértékben vastagitja. Követelményeinknek leginkább a Durakrollal átitatott japánpapir felelt meg. A kötőanyag a papirt megszilárdítja, s megfelelő préseléssel jó kiégészitőanyagnak bizonyul. 24
