Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Vona Pálné: Koronázási díszruha restaurálása

gyapjuszál. Az 1., 3., 4., 6., 7., 8. minták esetében ép, síma szélű,

üreges, hengeres volt a szál; selyem. Az 5. esetben a szál helyenként megcsavarodott: pamut.

Kémiai vizsgálatok:

a/ Égetési piróbül a vizsgálandó szálmintát meggyujtottuk, megfigyeltük égését, szagát és az égési maradékot.

b/ Száraz desztilláció: a szálat száraz kémcsőbe helyezve melegítettük.

A felszabaduló gőzök kémhatását desztillált vízzel megnedvesitett univerzál indikátorpapírral vizsgáltuk, melyet a kémcső szájához tettünk, c/ Mikrodesztilláció: a kis szálakat két tárgylemez közé helyeztük, és óvatosan melegítettük. 22

d/ Oldási reakciók: kis szálmintát tárgylemezre helyezve rácseppentettük a kémszert, és megfigyeltük a szál oldódását.

1. 80%-os kénsav, hidegen

2. tömény sósav 30-40 C°-on

3. 5%-os nátrium-hidroxid

4. réz-oxid-ammónia

e/ Szinreakciók: kis szálmintára rácseppentettük a kémszert, vagy a szálat adott ideig forrón színeztük és öblítettük.

1. tömény salétromsav

2. metilénkék (két perc forralás 0, 1%-os oldatban, majd öblités)

3. kálium-jodidos jódoldat (jódkáli)

Eredmény:

Táblázatban összefoglalva. A kapott változásokat sárgával jelöltük, 0 Megállapíthatjuk, hogy a pamut nem mercerezett; fehérített (hipokloritos kezelés), a selyem hámtalanitott, a gyapjú nem fehérített.

3.3. Szinezékvizsgálat

A színezékeket Timárné Balázsy Ágnes vegyészmérnök határozta meg, rétegkromatográfiás eljárással, Amszterdamban. 24 A minták előkészítése:

Kis mintát üvegbe tettünk, majd 1 n sósavat rácseppentettünk, és mik- rolángon melegítettük. Szárazra pároltuk, kis desztillált 'viz hozzáöntésével megint melegítettük és bepároltuk. Ekkor 2 csepp metilalkohollal feloldottuk a színezéket.

Rétegkromatográfia:

Szervetlen es szerves vegyületek analitikai és preparativ tanulmányozása során egyaránt alkalmazható. Lényege: a mozgó folyékony fázis nagy felületű álló szilárd fázissal érintkezik. Az egyensúlyra vezető folyamatok eredményeképpen az elegy-fázisban lévő anyagok elkülönülnek egymástól.

Az elválasztást a mozgó fázisban lévő anyagok eltérő adszorpciója okozza az álló fázis felületén.

Kivitelezés:

Üveglemezre réteghuzó készülékkel adszorbens réteget viszünk fel, a- melyre az aljától két centiméterre feltesszük az ismeretlen és ismert ösz- szehasonlitó mintákat. A meghatározott oldószerelegy a futtatókád alján helyezkedik el, melybe beleállitjuk a lemezt, és üveglappal lefedjük. Amikor az oldószerelegy a frontvonalat elérte, (egy-két óra), a lemezt kivesszük, megszáritjuk, előhívjuk és kiértékeljük. 25

219