Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Vona Pálné: Koronázási díszruha restaurálása
Az aranyszövet ruhára nem varrhatták fel utólag a fodrokat, mert a ruhaderék szervesen összeépül a betétre dolgozott és az ujjakat borító hurkolt tüllel. A XIX. század első feléből származik a gyűjtemény egy fehér, csavart- tüll ruhája. Szoknyája már bőven ráncolt, kerek, bokáig érő. Ruhadereka hasonló az aranyszövet ruháéhoz. Az Iparművészeti Muzeum gyűjteményében láthatunk egy gépi hímzésű, fehér pamut organdi női ruhát. Fiatal leány viselte a XIX. század első felében. Dereka és ujja igen szűk, szoknyája bőven ráncolt. 10 A magyar díszruhához az 1830-as években hosszú szárú kesztyűt és hegyes orrú, lapos sarkú, könnyű atlasz cipőt viseltek. A fiatal lányok fejdisze a gyöngyös párta volt. 2. A díszruha és viselője , A Magyar Nemzeti Muzeum Textilgyüjteménye három női díszruhát őriz, melyeket 1830-ban viseltek V. Ferdinánd magyar király pozsonyi koronázásán. 11 A diplomamunkául választott diszruha, amelyet Brezovay Lászlóné sz. Pongrátz Ilona ajándékozott a múzeumnak, a gyűjtemény nyilvántartásában M. N. M. 1930. 134. leltári számon szerepel, a hozzá tartozó köténnyel és fátyollal együtt. (XXII. t. 1-2.) A leltári karton leírása szerint a ruha anyaga "... arany alapon piros- barna-kék szinü, ék alakú elszórt mustráju tárlatán, sárga selyembéléssel. Részei: uszályos szoknya, sárga selyembéléssel, egyharmada hiányzik az uszály felével együtt. Hullámos vonalban rávarrott tüllfodor lemezes aranyszállal himezve. A dereka elől csúcsba futó pruszlikszabásu. Az ingváll szerepét betöltő mellényke és az átkötéssel két dudorra osztott ujjak anyaga fehér atlaszra borított lamellás aranyhimü fehér tüll. A peremeket piros-kék selyem szegély és láncnak fonott aranyzsinór disziti. Elől zsinórláncos fűzés, a vállkivágás körül selyemszálu gépcsipke, • a rövid ujjak alján aranyhimes háromszoros tüllfodor. Köténye széles, húzott dús szélű kerethimzéssel diszitett, de az egész tükrön elszórt aranyhim- zés látható. Ugyanilyen anyagból való a fátyol is. " A ruha állapotára a szoknya hiányosságán kivül a leiró karton nem utal. A fennmaradt fényképek alapján megítélhetjük, hogy 1938-ban a ruha sokkal jobb állapotban volt, mint napjainkban. A súlyos rongálódás a II. világháborúban érhette az anyagot. A töredezett tüllfodor egy részét két da-, rabban lefejtették a szoknyáról. Újabb fénykép 1978-ban á restaurálás előtt készült a ruháról. A díszruhával kapcsolatban az irodalom a következő kormeghatározásokra utal: 1. "Női ruha uszállyal és köténnyel, arany díszekkel. Készült 1820 körül. "12 2. .'’Női ruha, magyar szabású, hosszú uszályos, sárga alapon arannyal átszőtt mintás selyemből, arany himzéses tüll csipkedisszel, köténnyel és fátyollal. Szentiványi Anselm kamarás neje, sz. Jezerniczky Katalin viselte 1830-ban, V. Ferdinánd koronázásán. "3 216
