Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Tóth József: A Tiszavárkony-hugyinparti avar temető anyagának restaurálása és ötvöstechnikai elemzése
Az 500 ml-es főzőpohárba átvitt oldat a veret réznyomától sárgás-zöld szinü volt. Az oldathoz 15-szörös térfogatú alkoholt adagoltam, és egy napig állni hagytam. Másnap a csapadékot sósavban mosott, 150 °C-on szárított G-4-es szürőtölcsérre vittem át. A csapadékon vákuummal alkoholos öblítőt szívattam át, majd az újból 150 °C-on szárított csapadékos szűrőt analitikai mérlegen lemértem. Az ólom-klorid súlyából levezetett számítások szerint: a kétszer mért G-4-es szűrő sulykülönbsége 832, 75 mg, ha egy gmólnyi PbCl2, vagyis 278, 1 g PbCl2 207, 19 g Pb-t tartalmaz, akkor 832, 75 PbCl2 X g Pb-t tartalmaz, tehát: X = 2°7'19 • 832»75 = 620,4 mg Pb,. 278, 1 vagyis 1000 mg bemért kitöltőanyagból 620,4 mg ólom mutatható ki. Az óntartalom kimutatására az előző elválasztásból eredhető hibaszázalék csökkentése érdekében újabb 1 g-os mennyiséget használtam fel a kitöltőanyagból. A porított anyagot 15 ml cc. HNOß-ban hűtéssel egybekötve feloldottam. A bepárlást 5 ml-re lassan, kb. 1 óráig végeztem, hogy a béta ónsavvá alakulás megtörténhessen. Az 5 ml-re csökkentett savas maradékhoz 10-szeres mennyiségű, 50 ml forróvizet adtam, és lefedve vízfürdőn még egy félóráig melegítettem. A térfogatnövelésre és a melegítésre az összes oldhatók sók az oldatban maradtak. A leülepedett oldatról a felesleges folyadékot leöntöttem, és hamumentes szűrőpapíron leszűrtem. A csapadékot 1%-as salétromsavval alaposan kimostam, az összehajtott szűrőpapírt kiizzitottam, és megmért porcelántégelyben elégettem. A por alakban visszamaradt ónsavat forrasztópisztoly lángja felett kiizzitottam, majd lehűlés után analitikai mérlegen lemértem. A kétszer mért porcelántégely sulykülönbsége 224, 3 mg. Ha egy gmólnyi Sn02, vagyis 150, 69 g SnC>2 118,69 g Sn-t tartalmaz, akkor 224, 3 g SnO X g Sn-t tartalmaz, tehát X . 176,66 mg sn 150, 69 A tulajdonképpeni ötvözetet alkotó két fém súlyának összege 797, 06 mg, melyből az óntartalom 22,15%, az ólomtartalom pedig 77, 85%. A 797, 06 mg és az 1000 mg között adódó sulykülönbség az anionok leszámításából és a már emlitett csekély mennyiségű antimon jelenlétéből ered. A súly szerinti analízis után még szükségessé vált egy másik méréssorozat elvégzése is. Ez a vizsgálat már nem súly szerinti, hanem összehasonlítás alapján történt. Lényegében arra voltam kiváncsi, hogy a kitöltő és forrasztóanyag óntartalmának sulyszázalékában van-e eltérés. A vizsgálathoz az 51., 54. és 89. számú sir övvereteinek kitöltéseiből, az 5., 89. és 84. számú sírok szijvégeinek forrasztásaiból és a Szolnok Vegyiművek 2-es sir tegezvereté199
