Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Bucsányi Kálmán: A mosonszentjánosi frank vödör restaurálása és rekonstrukciója
A talajban levő fémek korrózióját a talaj pH-ja, a benne oldott sók mennyisége és minősége szabja meg. Az utóbbi azért jelentős, mert ezek képezik az elektrokémiai korrózióhoz szükséges közeget. 5 A vasanyag vizsgálata A vödör dongáit három feltehetően kovácsolt, félkörives átmetszetü vas- abroncs rögzítette. Rossz állapotú, szinte fémmag nélküli töredékről van szó. Az abroncstöredékek fémmagtartalmát ipari röntgen hiányában nem lehet egyértelműen megállapítani, igy a tisztítást a fémmaggal rendelkező tárgyaknak megfelelő módszerrel végeztük. A kémiai kezelést minden esetben el kell végezni, hiszen ha a tárgy fémmag nélküli, a régészet számára mint rozsdatömeget kell megmentenünk (stabilizálni). Ha az ilyen tárgyakból nem távolitjuk el a kloridot, a még megmaradt rozsdatömeg is széthullik. Ennek magyarázata: vas-oxidból a klorid hatására levegőn a hidratációra hajlamos sók képződnek, növelve a rozsda vizfelvevó képességét, s ennek következtében fokozva a további átalakulásokat. A kémiai és fizikai folyamatok következtében a rozsda tömege meglazul és széthullik. A négy vastöredék felületi felfúvódása, hólyagosodása vasbaktériumok jelenlétére és munkájára utal. A vas korrózióját nem a vasbaktériumok okozzák, ezek a megindult korróziós folyamatok során keletkezett vaskarbonátot dolgozzák fel kemoszintézissel. A hólyagosodásban megnyilvánuló romboló hatásukat az életfolyamatok során keletkezett szén-dioxid okozza. ® A vasbaktériumok életműködése a következőképpen közelíthető meg: a vízben lévő szén-dioxid hatására keletkezett ferro-karbonátot Fe(OH)^ f CC>2 = + ^2^ a vaskaktériumok vízben oldhatatlan ferri-hidroxiddá oxidálják. 4FeCOg + 6H20 + C>2 = 4Fe(OH>3 + 4CC>2( + 64,8 cal) A ferri-hidroxid kicsapódik vagy a kiváló karbonátokkal cementálódik. A reakció során keletkezett energiát a ferro-karbonát szén-dioxid-tartal- mának asszimilációjához használják fel, ami ismét vas-hidroxid és széndioxid keletkezésével jár. ' Az abroncstöredékek a hólyagos burok ellenére megtartották eredeti formájukat, úgy alakultak át oxidtömeggé, A fenti folyamat elméleti megközelítése a következő. Amennyiben a vízben karbonátok vannak és a benne lévő oxigén elegendő az oxigénredukciós tipusu korrózió megindításához. . ., C>2 + 4 e' f H20 = 40H' a vas az anódos helyeken oldatba megy, egyidejűleg a katódos helyeken az oxigént hidroxilionokká redukálják az elektronok. A hidroxilionok jelenléte növeli a pH-értéket a fém és az oldat határfelületén. Magasabb pH esetén a karbonát leválik, és a vas-hidroxidokkal keveredve a vason tömör védőréteget hoz létre. A karbonátréteg vastagsága nem egyöntetű, védőhatása a fém különböző részéin más és más. A korrózió a talajtani viszonyoktól 19
