Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Torma László: Magyar csontos nyereg a XVIII. századból

A kiegészítés formáját követő pótlásokat a farészekre 5/6 rész Gluto- fix (metilcellulóz alapú) és 1/6 rész Planatol (polivinil-acetát vizes diszperzió) keverékével ragasztottam fel. Használata a bor formálását, ala- kithatóságát teszi lehetővé. Vízzel leáztatható, megközelíti az eredetileg használt ragasztóanyag tulajdonságait.

A diszszögek készítése. Az eredetivel megegyező módon készültek el a hiányzó diszszögek. Más anyag nem bírná el a beütéssel járó igénybevételt. A csillag és pontdiszités negativ formáját kiütoszerszámba kollégám készítette, el. A 0, 2 mm-es sárgarézlemezböl kiütött fejekbe lágy- forrasztással vasszögeket erősítettem. Az eredeti szöghelyekre kerültek vissza, az elkészített kiütoszerszámmal be lehetett ütni.

A Néprajzi Muzeum jelenlegi szűkös raktárhelyzete miatt feladat még a tárgy raktározásának megoldása.

A kiegészítés részletei után összeállított nyereg már kiállítható, egységes megjelenésű műtárgy. A néprajzi tárgyak között méltóan reprezentál egy díszesebb, "csontosnyereg"-nek elnevezett típust. (XVIII. t. 2, 4.)

JEGYZETEK

1. LÁSZLÓ Gyula 1943.; 61-94. p., U. KŐHALMI Katalin nyereggel foglalkozó fejezetei, BOEHEIM, Wendelin; 193-211. p., NAGY Géza.

2. LÁSZLÓ Gyula 1943.: 88-94. p.

3. LÁSZLÓ Gyula 1942. és 1943.: 60. kép.

4. LÁSZLÓ Gyula 1943.: 59. kép.

5. Pl. Bőgöz, Székelyderzs, Gelence, ld. 22. jegyz. és KALMÁR János: 335. p.

6. KÁRÁSZ Leó és EISLER János.

7. LÁSZLÓ Gyula 1943.: 86-87. p.

8. BOEHEIM, Wendelin: Fig. 228-229. p. és Fig. 232.

9. KALMÁR János: 16-18. kép

10. Ld. 29. sz. jegyz., U. KŐHALMI Katalinnál.

11. CZUBERKA Alfréd: 148. p. 39. kép. Török nyereg, u. a. SZENDREI János: 417. p;

2919. sz. Iparművészeti Muzeum 52.2861, 52. 2858. 1. (török XVII. sz.) ltsz.

12. Az elnevezés megtévesztő, mert csaknem kizárólagos készitöhelynek is elfogadják.

A Néprajzi Muzeum is őriz a tiszafürediektől eltérő két kápakanalas nyergeket, e tárgy is eltér ettől, magasabb egyenesen álló első kápájával. A Nemzeti Múzeumból is ismerünk két kápakanalas Rimaszombatban készültet (57. 6702 /F. 271/ ltsz.). E nyeregről még a hasonmásoknál lesz szó.

13. Galavics Géza szerk.: 367. p. 60. kép és 373. p. 65. kép.

184