Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Torma László: Magyar csontos nyereg a XVIII. századból

Az V-VI. és VIII. kromatogramról normál felvétel, a VH-ről a színes dia UV-fényben (UV és középsárga szűrő, 1, 5 perc expozícióval) készült. Szőr. Szőr az ülőpárna tömése, szőr van az ülőpárna és a farvászon között is. Érzékszervi vizsgálattal az ülőpárnában lévő szőr erős, sötét- szinü, az alsó kétféle, puhább szálú, vegyesen fehér-sötétbarna-szürke, a másik erős, merev világosbarna. Néhány forrás a nyeregpárnák tömé­seként tehénszőrt nevez meg. ^ A szőranyag meghatározása a későbbiek­ben kaphat jelentőséget, mégpedig néhány szőrszálból ismeretlen eredetű anyagú szőrmésbőrből készült tárgyak azonosításának lehetőségét teremti meg. A vizsgálatnak egyszerűnek kell lennie, hogy minden restaurátor- műhelyben elvégezhető legyen. A szőrszálak jellegzetes bélyegei: a legkülső epidermiszréteg pikkelyei­nek formája, elhelyezkedésük rendje, sűrűsége; a velőtengely hiánya vagy megléte, belső textúrája; a keresztmetszet alakja és hogy ebben hogyan helyezkedik el a velőtengely. A technikai kivitelezéshez már részben kialakult módszereket vettem át. A vizsgálatok három részre oszlanak, a pikkelyréteg, a velőtengely és a keresztmetszet vizsgálatára. A velőtengely a mikroszkópban zavarja a pikkelyformák felismerését, igy egy negativ (replikás) lenyomat vizsgálata tisztább képet ad. Kollodium, zselatin és körömlakk felel meg e célra. A vizsgálatot színtelen köröm­lakkal végeztem, lágyítóként néhány csepp dibutil-ftalátot hozzáadva jobb eredményt ad. A tárgylemezre tett csepp lakkban - melyből egy másik le­mezzel egyenletes réteget huzva - a beletett szőrszálak a száradás után kitéphetők, nagyon jó minőségű negatívot hagyva a lakkon. Ez a negativ fénymikroszkóp segítségével közvetlenül vizsgálható. A velőtengely vizsgálata fehér szőrszálaknál nem jelent problémát, ne­hezebb a színes vagy a fekete szálaknál. A szintelenités rosszul oldható meg, mert közben a szálak károsodhatnak, a szintelenitő anyag a kereszt- metszeten behatolva megváltoztatja a velőtengely képét. A szintelenités. A klorálhidrátos és ditionitos fehérítés nem vált be a fekete szinü szőrszálaknál, ezért egységesen hidrogén-peroxidban végez­tük. A fehérítés idejét a szálak vastagságához kell igazítani. Egy világos- barna szál már fehérítés nélkül is vizsgálható. A tárgylemezre a vizsgá­latot differenciáltabbá tevő, egyben beágyazó anyagnak is megfelelő glice­rin: fenol: tejsav: viz (2: 1:1:1) oldatába került. 59 Áttetszővé teszi a szőr­szálat úgy, hogy a velőtengely sötétebb marad. Ezt a módszert Lochte alapján még finomítani lehet. 99 A keresztmetszet elkészítéséhez a szőrszálakat kezelés nélkül, metszés­re alkalmas anyagba kell ágyazni. Mivel a szőrszálak kemények, megfe­lelő keménységű anyag kell, amely még nem teszi tönkre a mikrotóm ké­sét. Butil-metakrilát megfelelő lenne, de hosszú beszáradási ideje miatt használata nehézkes. Ezért Kalloplast műanyagot választottam, lágyitásra dibutil-ftalátot kevertem hozzá, fele mennyiségben, mint a monomert. Az eredmény nem kielégítő. A mikroszkópban a nem teljesen feloldott polimer kör alakú szemcséi látszanak, több esetben kiesett a keresztmetszet a be­ágyazóanyagból. Glicerin: viz: 1:1 arányban keverve az első hibát kiegyen­lítette. A vizsgálatok a feltételezett fajok (borjú, disznó, ló) szőrének össze­hasonlításával, a különbségek kihangsulyozására ismert kisállatok (pl. róka. 179

Next

/
Thumbnails
Contents