Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Torma László: Magyar csontos nyereg a XVIII. századból
Magyarországon, 62 Az első feltételezés szerint ezzel az anyaggal kellett összehasonlitó vizsgálatot végezni, A kromatográfiás vizsgálatkor ismeretlen anyagokat vizsgálunk ismert etalonok segitségével. (Köszönet az etalonnak használt drogért a Kertészeti Egyetem munkatársainak, akik minden tólük telhető' segítséget megadtak munkámhoz,) Az első két kromatográfiás vizsgálat nem váltotta be reményeinket, annak ellenére, hogy a droggal végzett bórfestési próba szine a nyereg bőrének szinével megegyezett. ^4 Ezért a rendelkezésünkre álló drogokkal újabb összehasonlitó kromatográfiás vizsgálatokat végeztünk, ugyanezekkel bórfestési próbák is készültek. A vizsgálandó drogok: mályvarózsa (Althaea rosea var. atropurpurea), festóbuzér (Rubia tinctorum), báránypirositó (Alkanna tinctocia), sáfrányos szeklice (Carhamus tinctorius), alkörmös (Phitolacca americana), kosenil (Cochenille Coccus cacti, más elnevezése Dactylopius coccus), a későbbiekben még cékla (Beta vulgaris var. rubra). A kromatográfiás vizsgálatnál fontos, hogy a vizsgálandó anyagok egyforma közegben legyenek. Csak az összes adalékanyagokkal együtt adnak megbizható eredményt. Tudjuk, hogy timsós bőrre festve a színek változnak, azaz jellegzetesen pácfestés. A karmazsinszin is timsóval együtt jelenik meg. Ezért a következő vizsgálatoknál a droghoz timsót adtunk. A harmadik kromatogram kiértékelésekor a nyeregből felvitt túl kevés, s az etalonokból túl sok anyag zavarta a foltok azonosságának megállapítását. Leginkább a kosenilhez hasonlított, de ezt egyértelműen azonosnak elfogadni nem lehetett. A negyedik kromatogramnál igyekeztünk azonos mennyiségeket felvinni. Szintén csak azt állapíthattuk meg, hogy hasonló az ismeretlen és a kosenil foltja. Közben az UV-fényben is vizsgált lemezek nyeregről felvitt foltjainál egy csak erre jellemző folt látható. Kell lenni a bőrben is olyan anyagnak, amely befolyásolja az eredményt. Irodalmi utalás alapján felmerült, hogy a timsópácon kívül borkósavpácot is alkalmaztak. 55 A bórfestési próbánál az élénk lilásabb karmazsinszin csak a borkósavazott bőrnél jelentkezett. Az ötödik vizsgálatnál minden droghoz adtunk egy cseppnyi borkósav oldatot, ennél a futtatásnál már a cékla is szerepelt az etalonok között. A kapott eredmény alapján - azonos magasságú foltok az 1-es (ismeretlen) és 7-es (kosenil)-nél - azonosnak feltételezhető színezékek. A bizonyításhoz bőrre felvitt kosenilt oldottunk le, hogy az anyagok mindenben megegyező körülmények közt kerüljenek vizsgálat alá. A hatodik vizsgálatkor már csak az ismeretlent és a frissen festett borról oldott kosenilt vittük fel. Meglepetésünkre a foltok eltérést mutattak. A későbbi vizsgálatok után értettük meg az eltérés okát. A timsó- borkósav pác alkalmazásakor a bőrön csak 3-4 óra múlva alakul ki a jellemző szin. A borról frissen oldott kosenil-színezék esetében ez még nem történhetett meg. Az időközben lejátszódó reakció felelős a foltok eltéréséért, ami azt jelenti, hogy a színezék egyes alkotói festés, vizsgálat közben átalakulnak., Ez a feltételezés még bizonyításra szorul. A hetedik vizsgálat az ötödiken alapult. Azonosnak akkor fogadhatunk el két anyagot kromatográfiás vizsgálat esetén, ha már más oldószerelegy- ben vagy oldószerben is azonosak a foltok a kromatogramon. Más oldószert használva hasonló, de diffúz foltokat kaptunk, igy e vizsgálat eredményét elfogadni nem lehetett. 177
