Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Nehéz Pozsony Istvánné: Mezőkövesdi menyecskeöltözet restaurálása

Dr. Nehéz-Pozsony Istvánná

Mezőkövesdi menyecske Bitözet restaurálása

A dolgozat egy, a 20-as évekből való matyó menyecskeöltözet restaurálásáról szól.

A matyóság, mint népcsoport bemutatása után, a női viselet változását követi nyomon keletkezésétől (XIX. század második fele) a "ragyogóégetés" utáni időszakig (1925). A di- szitésmód változása egyben kormeghatározó jegy az öltözeten. Az anyagvizsgálatok elvégzése után, a problémát az öltözet tisztítása jelentette, ugyanis a textiliához használt színezékek erősen engedték a színüket. Ennek megoldása, a kiegészítés és a néprajzi textíliákra vonatkozó bánásmód a dolgozat témája.

(L. XIV. t. )

Mrs Ágnes Nehéz-Pozsony dr.

Restoration of the costume of a newly-wed wife of Mezőkövesd

The paper is dealing with the restoration of a costume dating from the 20s of a young "Matyó" wife. After having described the "Matyó" people (Hungarian peasants living in or near Mezőkövesd) as an ethnic group, the dissertation follows up the changes of the women's costumes from their beginning (in the second half of the 19th century) up to the period after the "ragyogóégetés" (burning bright things - idiom) (1925). The alteration of the trimming methods provides at the same time marks determining the date of the costume. After carrying out the testings of materials the cleaning of the costume caused some difficulties because of the running colours of the dyestuffs utilized for the textile. It is the solution of this problem and the question of the completion and treatment of ethnographic textiles which form the subject of the paper,

(See T. XIV.)

Frau Agnes Nehéz-Pozsony dr.

Restaurierung der Tracht eüner jungen Frau von Mezőkövesd

Die Arbeit befasst sich mit der Restaurierung eines aus den Zwanzigerjahren stammenden "Matyó" Frauenklehjes. Nach der Vorführung des "Matyó"-Volkes (Name der Bewohner von Mezőkövesd ,und Umgebung), als einer Volksgruppe, die Arbeit verfolgt die Spur der Änderung der Frauentracht beginnend von ihrer Entstehung (in der zweiten Héilfte des XIX. Jahrhundertes) bis zur Zeit des "ragyogóégetés" (Verbrennung von gewissen glänzenden Sachen - Ein Idiom) (1925). Die 'Änderung der Verzierungsart ist zugleich ein altersbestimmendes Zeichen für das Kleid. Nach der Durchführung der Materialprüfungen wurde ein Problem durch die Reinigung des Kleides hervorgerufen; nämlich die für die Färbung der Textilien verwendeten Farbstoffe sehr stark ihre Farben laufen gelassen haben. Die Lösung dieses Problems, sowie die Ergänzung und Behandlung von ethnographischen Textilien bilden das Thema der Arbeit.

(Siehe T. XIV.)

156