Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Nehéz Pozsony Istvánné: Mezőkövesdi menyecskeöltözet restaurálása
A csavaritós kendo anyaga, ami a szoknyáéval azonos, kasmír, szintén erősen molyrágott, szakadozott volt. A féketö papirvirágai és egyéb diszei elmozdultak a helyükről. III. RÉSZ Anyagvizsgálatok 1. A szoknya anyagának meghatározása A szövet fonalából kihúzott elemi szálat legelőször mikroszkóppal vizsgáltam. Előkészités, azaz szinlehuzás nélkül, közvetlenül lehetett vizsgálni, mivel az anyag nyers alapszínű. A beágyazó anyag kanadabalzsam volt. Az elemi szál a gyapjú jellemző képét mutatta. Ellenőrző kimutatásokat is végeztem: Égetési próba: gyorsan gyulladó és magától kialvó sárga láng, a meg- gyujtott szál égett hajszagot áraszt, fekete szinü masszává olvad. Oldási próba: 80%-os H2SO4 (hideg) oldatába helyezve a szál nem oldódott fel. Koncentrált HCl-ben szintén nem oldódott (a savak a gyapjú cisztin-hidját nem támadják meg). 5%-os forró NaOH-ban a szál oldódik. (A sókötések hidrolizálódnak: a di- szulfid-hidak, peptidkötések felszakadnak. Irreverzibilis folyamat. ) A fonalak sodrata: Láncfonal = Z-sodra tu Vetülékfonal = Z-sodratu A szövet sűrűsége: Láncsürüség = 35/cm2 Vetüléksürüség = 20/cm2 A lánc és vetülék meghatározásában a szövetszélek voltak segítségemre, ugyanis a szoknya 8 darab egyenként 58 cm-es szélből van összevarrva. Ez egyezik azzal a szabállyal is, hogy a láncsürüség általában nagyobb a vetüléksürü ségnél. A szövet tehát vékony gyapjukasmir. A színezék megállapításában maga a gyapjú anyag is meghatározó volt, mivel általában savasan színezték.. A tárgy minden egyes darabját szintetikus színezékkel színezték. ^ Ellenőrző vizsgálat: a színezékek elválasztására alkalmas tannint használtam. (10 g tannin és 10 g nátrium-acetát 200 ml vízben.) A vízben oldódó színezékhez adtam a reagenst. Ha csapadék képződött volna, bázikus, illetve bázikus pác színezék lett volna, de csapadék nem képződött, ezért a direkt, a vizoldható kénes és a savas színezékek voltak még lehetségesek. A direkt és kénes színezékeket azonban ki kellett zárni, mert az előbbi nem ad ilyen élénk színeket, az utóbbit, viszont gyapjú színezésére nem használták (a színezék lúgban oldható). A tárgyon előforduló színezékek megnevezése: Sárga - Auramin O Liláspiros - Antrafoxin Zöld - Cristallgrün Piros - Rhodamin Barna - Bismarckbraun Kék - Neuviktoriablaü A színezékek meghatározásához Foret Róbert, az Egyesült Vegyi Müvek vegyészmérnöke volt segítségemre. 145