Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Horváth Mária: Jászsági hímzett suba restaurálása
Szalay Zoltán szerint a restaurálásban legjobban bevált arány a következő: A bor súlyához képest: 10% timsó 7% konyhasó 2/o dara A viz aránya a timsóhoz, 1500 ml vízben 100 g. Nagyobb tárgyak esetén kézmeleg vízben oldjuk a timsót és a sót, és ezzel itatjuk át a bort. Felületére utólag egyenletesen szórjuk rá a darát, majd bort bőrre hajtogatva hagyjuk fűtőtesttől, naptól távol száradni. A kisebb tárgyakat be lehet áztatni a készítő lébe, ebben az esetben csak a darát számítjuk a bőr súlyához, A törés, szárítás a munka egyik legfontosabb része. A még nem teljesen száraz bőrök minden részét többször, alaposan meg kell mozgatni, törni. A pásztorok azt mondják, hogy "kéz között kell annak megszáradni". Kikészítés, törés száradás után két hétig hagyjuk állni a bőrt, mig a cserzőhatás stabilizálódik. Ezután újból nedvesítsük meg vizzel, majd mozgassuk át a rostokat. 16 A kívánalmakat a suba restaurálásával kapcsolatban most is, mint mindig az érdekelt muzeológussal megbeszéltem, mégpedig alaposan minden részletre kiterjedően. Mivel a restaurálás célja feltétlenül a suba jellegének visszaadása volt, az ajánlott eljárások közül a legutolsó látszott a legcélszerűbbnek. A megkeményedett bőrt tehát timsós ujra- cserzéssel szándékoztam visszaállítani normális állapotába. A szétbontást rendszerint csak végső esetben alkalmazzuk, hiszen ez már alapos beavatkozás a tárgy struktúrájába. Itt azonban indokolt volt a nagy méretek miatt. A szétbontást a szabásvonalak mentén a legnagyobb gondossággal végeztem, vigyázva arra, hogy feleslegesen semmi ne sérüljön meg. Szerencsére a szabásvonalakat takaró szálirhák annyira elroncsolódtak, hogy én már csak az alattuk levő összevarrási találtam meg, amelyeket aztán szét tudtam fejteni. A durva javitóvarrásokat szintén mindenütt szét kellett bontani. Minden egyes darabot betű és számjellel láttam el, ez lényeges volt azért is - noha a fotózás minden részletet rögzített -, hogy az alsó rész 11 majdnem egyforma darabját még véletlenül se keverjem össze. A rátétek közül csak a keresztirhákat fejtettem le. A piros rátéteket minden egyes darabon rajtahagytam, kivéve a sallangokat, amelyek közül 2 db maradt meg (a bal elején és a B3 darabon). Ezeket eltettem színmintának, a piros festés későbbi helyreállításához. A makkvirágok piros irháját azért is mertem az eredeti helyükön hagyni, mert időközben egy mintán kipróbáltam az alkalmazandó eljárást, és azt tapasztaltam, hogy a zöld hímzés egyáltalán nem, a piros rátétek pedig a megengedettnél jobban nem szintelenedtek el. Tisztítás A szétfejtett darabokat egyenként lapos tálban, 20-25°C-nál nem melegebb vizben, enzimes Ultra pasztával mostam ki. A vizet 5-6-szor kellett cserélni, mindaddig, amig a bőr teljesen tiszta nem lett. Már 91
