Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Horváth Mária: Jászsági hímzett suba restaurálása
HORVÁTH Mária Jászsági himzett suba restaurálása A szolnoki Damjanich János Muzeum restaurátoraként végezte főiskolai tanulmányait az Országos Képzőművészeti Főiskola általános tárgyrestaurátor szakán. Tanulmányai során főleg néprajzi vonatkozású tanulmányokat készített, 1975-ben Bőrhimzések nagykunsági és jászsági kisbundákon, továbbá Pásztorfaragások a Hortobágy mellékéről; 1976-ban Himzett női ködmön restaurálása cimmel. 1976-ban Régészeti faanyag konzerválása és Régészeti fémek konzerválása cimü dolgozatát nyújtotta be. Diploma- munkaként a szolnoki muzeum jászsági himzett subáját restaurálta, Sza- lay Zoltán adjunktus irányításával. Számomra mindig annak a tárgynak vagy gyüjteménycsoportnak a restaurálása jelentett és jelent ma is nagy örömet, amely teljes azonosulást kiván tőlem, azonosulást a tárgy készítésének titkaival. Ma már tudom, hogy ennek megvalósitása nem is olyan bonyolult, ha a restaurátor megfelelő tudás birtokában és szoros érzelmi kapcsolatban van a munkájával. Az utóbbi szubjektivitás, - ha néha túlzott is egy kicsit - nem káros, ha arról van szó, hogy ismét megmentünk valamit, ami a maga idejében éppúgy hasznára volt az embernek, mint most száz vagy ezer év elmúltával. A restaurátor érzelmi azonosulása egyenrangú a felelősség tudatával. Az újraalkotás gyakran sokkal nehezebb, mint annak idején az alkotás volt. Az újraalkotás ma már nem nélkülözheti azokat az ismereteket, amelyek a tárgy keletkezésének történelmi, néprajzi körülményeivel kapcsolatosak, továbbá azokat sem, amelyek természettudományos oldalról világítják meg a kézbevett anyagot. Ennek megfelelően dolgozatom három fő egységre tagolódik: történelmi-néprajzi és természettudományos részekre, s végül a tulajdonképpeni restaurátor munkára. I. A bőrgyártás története Pontos történelmi adatok az iparszerüen Űzött bőrfeldolgozásra nincsenek, de az bizonyos, hogy ősibb tevékenység, mint a szövés-fonás. Egyiptomban már 4000 évvel ezelőtt működtek timár műhelyek, bizonyítják ezt a feltárt sírok rajzai és az előkerült lábbeli és szijazat maradványok. Egyaránt alkalmazták a növényi és a timsós cseres eljárásokat és fejlett bőrfestésük volt. Görögországban külön városrészekben működtek a timárok. A föníciai kereskedők híresek voltak színesre festett bőr75
