Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Hajda Gy. Zsigmond: A debreceni mészáros-céh ládájának restaurálása
alaphoz vagy a berakáshoz tartozik. Ahol a berakás nem illik be az alapba, ott finom reszelövel utánaigazitanak. A német vágás esetén egyszerre vágják ki az alapot és a berakást úgy, hogy a furnérokat egymás fölé rakják. Legalulra egy vastagabb hárs- furnért tesznek (blindfurnér), hogy a fűrész ezt szakitsa ki, és ne az utolsó furnért. A rajzot a legfelső furnérra ragasztják, csak egy rajzra van szükség. A furnérköteget furnérszögekkel összefogják. A fűrésszel a vonal mentén vágnak, itt nem kell annyira vigyázni, mint a francia vágás esetében, mert a pozitiv motivum mindenképpen beleillik a negatívba. Az intarzia készremunkálása: Az intarziát meghatározott helyzetben és helyre kell a vakszinelt felületre ragasztani. Ha az intarzia nem nagyobb a vakfa méreténél, akkor hozzá kell még ragasztani körbe kb. 6 cm-re túlérő furnércsikot. Erre csiptetoket vagy kis fakockákat ragasztanak, illetve tesznek. Ezekkel a segédeszközökkel kiküszöbölhető, hogy az egész intarzia elmozduljon a pontos helyéről ragasztás közben. Nem szabad az intarziás felületet vizzel áztatni, mivel a sok rés O miatt könnyen felázhat vagy "szűcs" keletkezhet. ö Ezután a felület tisztítása és kezelése egyezik a sima furnérozott felületekkel. Már csiszolásnál vigyázni kell az un. festöfákra, ezeket célszerű a munkák megkezdése előtt műgyantával izolálni. A furnérkészités módszerei A mai szabványok szerint is a furnérkészitésnek három változatát ismerjük. A késeit vagy vágott furnér hatalmas kés segítségével, hasítás utján keletkezik, vastagsága 0,4-0, 8 mm-ig terjed, A hámozott furnér az esztergályozásra emlékeztető munkafolyamat révén keletkező furnér. Vastagsága 0,2-4 mm-ig terjedhet. Régen minden bizonnyal csak fürészelés utján tudtak furnért előállítani. A faberakásnak vap egy olyan változata is, amely közvetlenül a nemesfába történik. Még a XVIII. sz. folyamán is találkozunk boritatlan, szinfából készült bútorokkal, melyeket kisebb-nagyobb mértékben faberakás diszit. Ennél a módszernél a mintának megfelelően, egyforma mélységben kivésték az alapot képező fát. Ezekbe a kivésett üregekbe ragasztják be a mintát képező elemeket. A ragasztás után szintbe csiszolják a felületet. 4 A vésett intarzia is hasonló módon készül, avval a különbséggel, hogy itt az alap borított és ebbe az alapba vésik be a mintákat. Ilyen esetben csak a boritó furnért vésik ki, mivel a mintát képező elemek is azonos vastagságú furnérból vannak, mint az alap. 5 A keretelő, folyamatos motívumoknak külön készítési módszere van. A sokszor ismétlődő kis elemekből álló szegélyeket a rétegelt lapnak megfelelően úgy állították össze, hogy a lapot szeletelve a furnérvastagságnak megfelelően, hosszú, folyamatos mintát kapjunk. 66