Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Hajda Gy. Zsigmond: A debreceni mészáros-céh ládájának restaurálása
HAJDA Gy. Zsigmond A debreceni mészáros-céh ládájának restaurálása 1974- 77 között végzett az Országos Képzőművészeti Főiskola tárgyrestaurátor szakán. Főiskolai tanulmányai során több tanulmányt készített. 1975- ben adta be Kalotaszegi gyöngyhimzés c. (MRMK 52. sz.) és Kalotaszegi dulándlé restaurálása c. (MRMK 32. sz. ) dolgozatait, majd Spanyo- lozott fakanál (Dunántúli pásztormunka) c. tanulmányában (MRMK 42. sz. ) ismertette a restaurálás menetét. 1976-ban tanulmányt készített XVII- XVIII. századi számszeríj restaurálása cimmel (MRMK 76. sz. ) Diploma- munkája a debreceni Déry Muzeum egyik céhládájának restaurálása volt. A XVIII. sz. közepén általánosan bekövetkezett stilusváltozást az iparmüvészetben is az itáliai utazások hatásából szokták levezetni. A kiásszicizálás megjelenése vagy ujraerősödése az építészetben később következett be, mint az iparmüvészetben. A francia iparmüvészetben már az 1750-es években konkrét jelei vannak, "gout grec"-nek hivták ezt az irányzatot. 1754-től már megtalálhatjuk a rokokó bírálóit, akik az antikvitás harmóniáját kedvelik és népszerűsítik. Ehhez járul azoknak a kiadványoknak a sokasága, melyek népszerűsítik a görög-római ásatások nyomán előkerült berendezési tárgyak formáját, színeit, díszítményeit. Ebben a szakaszban valóban jelentkezett egy következetes egyszerűsödési szándék és bizonyos racionalizmus. Az egyszerűsödést, az átmeneti korszakban, a "gout grec" határozta meg. A rokokó könnyed hajlékonyságával szemben bizonyos fokú nehézkesség jelentkezett. 1780 után már érezhető a visszahatás, az egyszerűsödés a tisztább, klasszikus formák felé. Ennek gazdasági okai is vannak, de társadalmilag a Francia forradalom előre vetett árnyéka, a polgárság fokozódó térnyerése is indokolja. Angliában egy jelentős egyéniség fogalmazza meg és indítja útjára a klasszicizáló eszméket. A rokokó könnyedsége, a könnyedebbé alakítás lehetősége ragadta meg először az angol tervezőket: művészetük egésze, tartalmát és zárt karakterét nézve, szigorúan klasszicistának nevezhető. Lényegesen uj és a francia mintán messze túlmutató felfedezése ez az angol butormüvességnek, amely mintájává válik szinte máig, a bútortervezésnek. A klasszicizáló berendező stilus kezdetét Robert Adam munkásságához-lehet kapcsolni. Mivel az iparművészeti stilus karakterét itt egy nagyinvencióju alkotóművész határozta meg, a források, az inspiráció tárgyai is sokkal személyhez kötöttebbek, kevésbé általánosak, mint a 59
