Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Vakány Irén: Nanaj Gold halbőrköpeny restaurálása

szemcse méretű anyaggal dolgoztam, először MgO pasztával, majd bükkfa finomforgáccsal tisztítottam, (óvatosságból a munka megkezdése előtt megnéztem, hogy tartalmaz-e káros anyagot a technikai minőségű vegy­szer, pH= 8, 5. Ez a lúgos oldószer káros lett volna az amúgy is lúgos bomlásnak indult bőrnek. Az oldószer helyes pH értékének beállítására palmitinsavat alkalmaztam. A palmitinsav kristályos halmazállapotú, en­nél fogva kevésbé káros a bőrre, nem duzzaszt annyira, mint pl. a han­gyasav, amely ugyanennek a homológsornak első tagját képezi, s nem vi­rágzik ki, mint a sztearinsav. Lényegében a perklóretilénben lévő fölös OH ionokat közömbösítettem, elszappanosítottam. Másodsorban a palmi­tinsav pufferhatásu volt az alkálikus bomlásnak indult bőrre. A barnás foltoknál az oldószert pH= 6, 5-re állítottam be, mivel itt a'bőr pH ér­téke desztilláltvizes oldatban mérve: pH= 9. A bükkfaforgácsot, mint átvivő anyagot azért használjuk a bőrök szá- raz vegytisztítására, mert nem tartalmaz cserzőanyagot, s gyantát, mint pL a fenyőfélék forgácsa. A bükkfaforgáccsal a kívánt helyeken kissé mechanikusan is dörzsöltem az alapbort, ez szükséges volt, mert nagyon egyenetlen a bőr felülete. A rosszul csiszolt hatás abból adódik, hogy a halbőr pikkelytáskái helyén, illetve metszeténél más a bőr szerkezete és ezért a szennyezést is másképp veszi fel ezeken a helyeken, ez egyenet­len hatást vált ki. A pikkelyzacskók eltávolításával puhább bőrt kaptak végeredményül, mint pl. a Zichy halbőrköpenynél, ahol ezek megvannak. Az oldószer elpárolgása után a tisztítást megismételtem többször is, kis átfedésekkel, hogy ne maradjon "udvara" a bőrnek. Tisztítás után a bőr fogása jelentősen javult, de még mindig "üres" és "zörgős" hatású volt. A szennyeződés kioldása lehetővé tette, hogy a rostok közé konzerváló anyagot lehessen bevinni. A konzerválás “(Műveletei: telítés-impregnálás, a telítőanyag rögzítése) Az alapbor és rátétbőrök okozta vastagságbeli differenciák miatt a kiegyengetés és kitűzés csak feltöltő anyagok nedvesítő hatásának közve­títésével volt kivitelezhető. A készítéstechnikai részben tárgyaltam a halbőr szerkezetét, melyet a konzerválásnál is szem előtt kellett tarta­ni, miszerint "testes bőrfogás" elérését nehéz egy ilyen lemezes szer­kezetnél elérni. Nagyméretű“ tárgy konzerválása lényegesen nehezebb, mint kisebbeké, mert nincs lehetőség a konzerváló anyag bevitele után mechanikai meg­dolgozásra. Olyan megoldást kellett választani a konzerváló anyag kivá­lasztásánál, amely eredményesnek bizonyulhatott mechanikai gyúrás nél­kül is. A konzerválásnál a következő szempontokat kellett mérlegelni.- 'kompakt fehér legyen a bevitt töltőanyag, hogy az átlátszóságot ne növelje, s a barna foltokat kissé világosítsa,- a zsírozóanyagok közül olyan csusztatóanyag jöhetett számításba, ami matt fénnyel ivódik be a bőrbe, zsíros fény hátrahagyása nélkül,- a sárgásfehér bőr alapszínét ne mélyítse el jobban,- álcserzoanyagként a glicerint mellőzni kellett, mert a fehér bőrt transzparenssé teszi. Számba jöhető álcserzők még: alkoholok, sorbit. 216

Next

/
Thumbnails
Contents