Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Vakány Irén: Nanaj Gold halbőrköpeny restaurálása
A sámánöltözetben valószínűleg alsó ruházatként viselték, mivel díszítettem A tárgy mostani állapotában áttetsző, rideg kemény bőr, aligha alkalmasnak mondható alsóruházatként. Itt jól látszanak a pikkelytáskák, avagy pikkelyházak, pikkelyzacskók. Max Tilke8 kosztümtörténeti könyvében a mandzsu-tunguz ruházat jellemzésére is egy Amur vidéki, gold népeknél viselt férfi és női kabátot mutat be. 6. Viselettörténeti értékelés B. Johansen a kitűnő dán divattörténész könyve8 szerint, - egész Kelet-Ázsiában elterjedt az a viselet, amelynek alapformája a két vállon nyugvó, kabátszerú köpeny. A Kaspi-tengertől a Csendes óceánig egyetlen ruhadarabot sem húznak a fejen keresztül. A férfi és női viselet lényegében ugyanaz. A társadalom minden rétegében télen és nyáron ugyanazt hordják öregek és fiatalok, felnőttek és gyerekek. A viseletűk bő, laza. A délebbi, meleg éghajlatú országokban az egyenes szabás az uralkodó, Keleten a lefelé bővülő, általában ferde csukódással záródó ruhadarabok jellemzőek. A "T" szabás mindegyiken hangsúlyozottan jelentkezik, "ejtett váll" - egyik felhozott képen sem látható. A gomb csak Japánban ismeretlen, díszül sem ha'sználják. Kínában néha begombolják, összekapcsolják a ruhát, de legtöbbször zsinórral kötik össze. A köpeny alját bebélelő részben pamutszál maradékok vannak. Ezek a pamutszálak, a ritmikus ismétlődésük miatt esetleg kis - díszítő céllal felvarrt - ólom plaketteket erősítettek fel. A Néprajzi Múzeum analóg, szintén gold halbőr kabátján ezek az ólomlapocskák még mpgvannak. Max Tilke8 leírása szerint általában piros pamut anyagból készült bélést tettek a női gold halbőr kabátokba. Mindezek igazolására sajnos nem elég az a pár szál piros anyagminta, amit ugyan a kabátunk balfeléről, rejtett helyről szedtem ki, mivel ez a sérült helyeken volt, s ott lehetőség adódhatott arra is, hogy más tárggyal való együtt-tárolás miatt kerülhetett oda a piros szál. A Narodi Szibiri4 szerint a kaftánok női változata a "halat" térden alul ér, a férfiaké térdig, a fiatalembereké rövid. A férfi viselet valószínű azért rövid, mert mint előbb említettem, hogy gyalogos, halászvadász nép, tehát a mozgásban a hosszú kabát akadályozta volna a férfiakat. A női viselet, illetve változat a "halat" vagy "rovduga" gazdagabb díszítése miatt valószínű ünnepi, esetleg lakodalmi viselet4. Felmerült az a feltevés is, hogy esetleg sámánöltözet, de ezt cáfolja a Narodi Szibiri4-ben közölt adat "hogy emberi figurákat főleg a sámántárgyakon ábrázolnak" -, az ugyanitt közölt sámán-fotón, mivel elölről fotózták, nem látható az esetleges hátsó ornamentika. A tárgyalt köpenyünkön csak stilizált állatábrázolás van. 204
