Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Tavas Imre: Kora avarkori kétélű kard restaurálása és rekonstruálása

1. Már a szerelésnél megtörték a jobb oldali lemez végét, a szorosabb illeszkedés elérése céljából,

2. az egyenlőtlen sulyelosztás miatt maga a kardtok fordult előre, a szijbujtató vas szélső és egyoldali elhelyezése miatt.

Egy bizonyos, hogy igen szoros volt az illesztés, mivel a függesztő- fíil és szijtartó vas kardhüvely felöli oldalán mindkét esetben erős hosz- szanti csikók jelzik a széles lemezen, hogy vékony, tompa szerszám végével nyomva kényszeritették helyére az anyagot. Emlitést érdemel, hogy mindkét veret a függesztőszij helyén tompán, elkenten benyomott, ez valószínű, hogy a szíj könnyebb átbujtatása végett tágította a hézagot.

A hüvelytorkolat veretének széles ezüstlemeze belül a hajtásnál, valamint ugyanitt a díszítő szegélypánt belső oldala élesen« elhasitott, amely a kard gyakori használására utal, mivel ezt a nyomot a kardpenge okozta.

A függesztőveretek elhelyezkedése: a felső veret közvetlen a torkolat peremén helyezkedik el, a második veret viszont a torkolattól mérve 310 mm-re kezdődik. A második függesztőveret készítése és szerelése, valamint méretei lényegtelen eltérésekkel megegyező a hüvelytorkolat- verettel.-oOoDolgozatom a teljesség igénye nélkül készült, mivel az anyagvizsgálatok eredményei, valamint az összehasonlító anyag gyűjtése eredményezheti csak tárgyunk teljesebb megismerését. Az újabban előkerült tarjánpusztai avarkori (VII. sz.) vaskohók részletes vizsgálata hozzásegíthet eddigi megfigyeléseink és feltételezéseink alátámasztásához, avagy felülvizsgálatához. A teljes felmérési és fotóanyag a MNM Mátyás Király Muzeum Fotó- és Adattárában megtalálható.

195