Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Tavas Imre: Kora avarkori kétélű kard restaurálása és rekonstruálása

kívül más rögzítést nem kapott a markolati tüskén. A keresztvas alsó széle 25 mm-re helyezkedik el a markolati toroktól. Fa markolatboritás: a markolat mindkét oldalán faboritást visel. Anyaga: a' vizsgálat jelenlegi eredménye szerint enyves éger. A pengé­ből 5 mm-t, a markolati tüskét, a keresztvas egy részét, a markolati gyűrű szárát, valamint a gyűrű alsó részét magába foglalja, hűen követi azok formáját, amelyet véséssel alakítottak ki. Hossza 162 mm, széles­sége a torokrésztől 53 mm-ig 42 mm, majd enyve Ívvel indulva 75 mm- nél egyenesbe vált, ahol 31 mm a szélessége, itt ismét hirtelen ívvel kifordulva gomba alakú markolati gombot formál. A gomb szélessége 45 mm. A két lemez együttes vastagsága a toroknál 13 mm, lapitott ovális formát ad, amely a markolat teljes hosszában érvényesül. A gombveret alsó szélénél 16 mm a vastagság, a felső vég 13 mm vastag. A belső felületen vésőnyomok láthatók. A szálirányban való vésés tökéletes, majdnem sima, a keresztirányú faragás, hántolás viszont erős nyomokat (szálszakadás) őriz. Szerszámszélesség sajnos, nem állapítha­tó meg. A bal oldali lemez belsején, középen, ferde helyzetben egy véső sarkával készített nyom látható, valószínűleg jelölés. A jobb oldali lap belső oldalát nézve, felső bal kihajlása letörött, hiányzik. A keresztvas vésett ágya felett, bal oldalt 13x5,5x2 mm-es kis lemezhiány a faminta­vétel helye. A véretekkel nem borított rész kb. fél mm-rel alacsonyabb, mint a veretek alatti felület, a határ éles késsel kimetszett, rézsútos esés van a két felület között. A keresztvas ágya ferde állású, tehát a már említett ferdeség szándékos - avagy a kovácsolás eredménye. A kard hüvelye két lemezből áll, belső oldalukon vésve - a kard formáját híven követve, ives keresztmetszettel. Külső szélessége a torok nál 45 mm, egyenletesen keskenyedve, a végén 35 mm. Szélei 2-3 mm keskeny sávban fekszenek fel egymásra. A hüvely legnagyobb falvastag­sága 3 mm, amely a szélei felé kb. 2 mm-re vékonyodik. A teljes tok­vastagság a torkolatnál és a végén 13 mm. Anyaga: a vizsgálat jelenlegi eredménye szerint magyar hárs. Igen gondos munka, megmunkálási nyo­mokat sem a belső, sem a külső felületen nem találtam. A tok élrészei igen sérültek. A tok előkerült elemei: a két függesz­tőveret által határolt szakasz kb. 365 mm hosszú, az alsó függesztőve­ret és a koptató közötti lemezek átlagos hossza 335 mm. A hüvely alsó vége (205 mm) hiányzik, igy nem derült fény arra, hogy a hüvely belső, vályuszerü kialakítása kifutott-e a hüvely végére és fadugó zárta-e le, avagy a két lemez belső formája megközelitőleg a tengely méreteit utánozva a hüvely végén egyenes lappal zárult egymás­ra. Ez utóbbi ellen szól, hogy az analóg csengelei kard (faszerkezetének megvizsgálása jelen állapotban lehetetlen) végét két szeggel felerősített, trapéz alakú lemez zárja le. A két szeg elhelyezkedése a találkozási vo­nalban lenne, ami csekély biztosítékot adna az ezüst zárólemez ottma- radására. A faburkolat elkészítését az ötvös munkája követte: a veretek elké­szítése, azok szerelése. Elsősoron a markolatvégi szijtartó gyűrű ezüst- boritása készült el. A szépen kimunkált, sima vasgyürüre rákalapálták a 0, 15 mm vékony ezüstlemezt, úgy hogy a gyűrű belső oldalán élben 190

Next

/
Thumbnails
Contents