Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Tavas Imre: Kora avarkori kétélű kard restaurálása és rekonstruálása
mikroszerkezetüvé váljon, igy a fa sejtjeit, edényeit nem roncsolja szét, A főzés, telités, valamint a hűtéssel előálló kikristályosodás tartama alatt a tárgyat eredeti formájára kellett kényszeriteni az erre a célra kialakitott szoritóformák segitségével. így a teljes kihűlés és száradás után e formát megtartotta. További ragasztását ugyancsak karbamid-for- maldehid gyantával végeztem. A hosszirányú repedéseket a felületkezelés során beszivódott gyanta ragasztotta össze. A faelemek hiányzó részeit nem egészitettem ki - a fahüvely koptatóvégi hiányát az ezüstveret pótlásánál oldottam meg. Ezüst Az ezüstveretek egyes darabjai a kard darabokra törésekor igen jelentős gyűrődést szenvedtek. Az alsó függesztőlemez széles boritóleme- zét kilágyitás után kikalapáltuk, mivel a hidegen való megmunkálás az anyag repedésével járt volna. a többi gyűrt elemet hidegen huzattam ill. kalapáltam ki. Ezt részben kevésbé gyűrt állapotuk tette lehetővé, részben pedig a lágy forrasztás indokolta. Ugyanis e darabok kitüzelése az eredeti forraszanyag megsemmisülésével és a darabok esetleges beolvadásának veszélyével járt volna. Bőr A bőrrészek állapotáról az eddigiekben már szóltam. Az ezüstveretek alól előkerült bőröket konzerválásuk után sem helyezem vissza eredeti helyükre. Hiányukkal fellépő esetleges hézag pótlását idegen anyaggal végzem el. A hüvely szabad felületén talált és onnan lefeszitett bőrtöredékeket a későbbiekben eredeti helyükre visszahelyezem. A szétszedésénél készitett felmérések és az un. robbantási rajzok alapján minden részletet és elemet az eredeti helyére épitettem vissza. Rekonstrukció Kardunk hiányos volt. Hiányzott a keresztvas két kis kiálló ezüstve- rete a benne foglalt vasrészekkel, a teljes koptatóveret az általa bezárt fa hüvelyvég és a penge vége. A vas szijbujtatónak csupán kis töredéke maradt meg. A rekonstrukció a formai és méretbeli párdarab, a szeged-csenge- lei kard alapján történt. Az analóg kard igen rossz állapotban, tokjával összeforrva került elő. A kardlap formája röntgen átvilágítással lenne felderíthető. Mivel ez elérhetetlen volt, az eredeti leírást vettem alapul. "A vaspenge egyenes és kétélű. Az él már a markolat legalsó szegélypántjánál kezdődik és arányosan vékonyodva hegyben végződik. A penge méretei: H a keresztvas alsó szélétől kezdve 88,8, sz 4,5-4 és hegynél 1,9..."35 Ebből az "arányosan vékonyodva" megállapításra tettem a hangsúlyt. 186
