Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Tavas Imre: Kora avarkori kétélű kard restaurálása és rekonstruálása

mertetése. Elsősorban megjegyzendő, hogy a Kárpát-medence első, épnek mondható, kora-avarkori kardlelete, amelyen a kard méretezése, a készítés, a szerelés majd minden technológiai fogása megfigyelhető. Az említett analóg daraboktól legszembetűnőbben abban különbözik, hogy a szerkezet hangsúlyozására felhasznált barázdált szalagok és félkörives pálcák kivételével semmiféle diszités nem ékiti darabunkat. Ezüst-veretei nemes egyszerűségükkel tűnnek ki. Szerkezeti elemeinek masszív felépi- tettsége, valamint előkerülésének helye igazolja, hogy mint harci eszközt használták, nem dísznek vagy sirmellékletnek készült, mindazok mellett, hogy sajátos módon rangjelző szerepét is betöltötte.

Az avarok eredetével kapcsolatosan a mai szerzők és a korábbi történetírók véleménye sok pontban megoszlik. A modern kutatás több hipotézist állít fel. Mivel az avarság etnikuma összetett, igy egyik feltevés sem vethető el. 9

Summázva az eddigi magyarázatokat: az avarok belső-ázsiai eredetűek, akik az Altaj hegység körül éltek és az V, sz. közepén mozgásba hozták a sztyeppék népeit. Azonosíthatók a varchonitákkal (uar és xyon törzsszövetsége), kiknek egyik ága ázsiai hun ivadék, a másik valószínűleg zsuan-zsuan leszármazott.

E két nép áramlott hazánkba i. sz. 568-ban, Dél-Oroszországból magával szakitva a hun utód bolgárok (kutrigurok) egy részét, esetleg magyar töredékeket is hozva. E keverék nép hagyatékának igen kis része mutat Belső-Ázsia felé, inkább közelebbre: Eszak-Irán, a Kaukázus, a délorosz sztyeppék, valamint Bizánc felé (Pontus vidék). Baján kagán vezetésével jönnek a Kárpát-medencébe, mint a longobárdok szövetségese, elfoglalván a longobárdok által legyőzött gepida földet (i. sz. 567), majd a longobárdok távozásával az egész Kárpát-medencét (i. sz. 568). így birodalmuk a Dontól a bécsi medencéig tart, szembenállva a frankokkal és Bizánccal, Ez utóbbi hihetetlen összeggel vásárolta meg a békét (pl. évi 120 ezer arany). Baján uralmával először valósult meg az eddig több nép által lakott Kárpát-medence egysége. Baján kagán halála (kb. i. sz. 603) után a belső széthúzás és a bolgárok lázadása folytán a birodalom kb. az i. sz. 630-as években szétesett és a Kárpát-medencére szűkült.

Az avarság nemzetiségi társadalmat alkotó, félnomád, sztyeppéi nép volt. Fegyverzetük és öltözetük minden darabja rang- és származás jelző, így övük (fegyveröv, nemzetiségi öv), tegezük, a bennük levő nyilak száma, az ivókürt, a serleg, a kard, a lószerszám megléte és minősége avagy egyes darabok hiánya, 111

Életükben nagy szerepet játszott a kard, hatalmi jelvény voltán kívül elsősorban mint hadiszerszám. A kora-avarság alapjában véve kétféle tipusu karddal rendelkezett: egy- és kétélüvel. Közös vonásuk, hogy hosszúak, egyenesek és nehezekül.

A nehéz kétélű kard (szálfegyver) a gyalogos és a nehézlovas fegyvere, mely a kar erejével és a kard súlyával fejtette ki hatását1 ^. A vágás vagy szúrás volt félelmetes alkalmazása a páncél ellen, szemben a lendületből használt egyélű karddal, amely már fejlettebb eszköz, gyorsan mozgó lóról, mozgó ellenséggel szemben is eredményesen hasz176