Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Sipos Enikő: Az Eszterházy gyűjtemény XVII. századi csótárjának restaurálása
Hatóanyaga a kermeszsav, mely flavokermeszsav és cerotinsav- cerilészterviasz mellett fordul eló. Színezéke kermeszsav 1,2, 4, 6 tetraoxi-8metil-3metoxi-5-karboxi- antrakinon. Szineffektusai: F émszálakról Már az időszámításunk előtti VIII. századból vannak adatok a fémszálak felhasználására. Kinában készítettek arannyal átszőtt brokátszöveteket ebben az időben. Aranytárgyak vagy fémszállal átszőtt ruhák viselése társadalmi rangot is jelzett. A fémszállal való diszités a későbbi időkben is igen kedvelt volt. Az ilyen ruhák nagy értéket képviseltek. Ha a ruha hordhatatlanná vált, az aranyat visszanyerték belőle. Az eljárás elterjedtségét bizonyítja Vitruvius adata is. ^ A cinóber kitermelésekor melléktermékként keletkező higany felhasználásáról szólva Írja, hogy a már elnyűtt aranyozott ruhákon lévő aranyat úgy lehet visszanyerni, hogy a szövetet elhamvasztjuk, a hamut higannyal elkeverjük és vízzel kimossuk. A higanyt szöveten szűrik át, az amalgám pedig visz- szamarad. Az igy nyert fémek csak 80%-a arany, a többi ezüst, réz és más fém. Az ezüstnek az aranytól való elválasztását időszámításunk előtt 1000-ig nem tudták megoldani. Ezeket az ötvözeteket az arany különböző fajtáinak tekintették. Az első valóban tiszta 99, 8%-os aranytárgyak időszámításunk előtt 500 körül Egyiptomban jelentek meg. *2 Az amalgámo- zást Theophylius presbiter is ismerteti a XI. század végéről való Sche- dula Diversarum artium cimü munkájában. Az arany és az ezüst a fémszálak előállítására a legalkalmasabb anyagok. Mindkettő lágy, igen jól nyújtható, az összes fém közül legjobban. A középkorban a textíliákat négyféle módon aranyozták: 1. vékony arany vagy ezüst drótot szőttek bele a szövetbe, ez a megoldás igen ritka. Az aranyszál korrózióállósága tökéletes, az ezüstszál azonban különböző korróziótermékekké alakul, pl. ezüstklorid, ezüst- szulfid. 2. Vékonyra kalapált arany, ezüst, vagy aranyozott ezüstfóliát keskeny szalagokká vágtak - vastagsága 25 lu, szélessége 200-300//o< A fémszalagot selyem vagy finom lenfonal köré tekerték. A fonal össz- vastagsága 120-360 között van. Az ilyen szálak a korróziónak igen jól ellenállnak, mert az ezüst és az arany ötvözőanyaga a réz, de az ezüst maga is konzerváló hatással van a textiliára. Ez a hatás a sírokból előkerülő fémszálas textíliákon jól megfigyelhető. A fémszálas csipkével vagy hímzéssel borított részek a legtöbbször jó állapotúak, timföldpácon timföldpácon urinnal ónpácon (gyapjún) aluminium ónpácon borkő timföldpácon savanyu fürdőben gyapjún borkősavas rézszulfáton bordópiros skarlátpiros skarlátpiros liláspiros karmin narancs achát-szürke 169
