Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Simon Imola: Schedel Világkrónikájának restaurálása

Ennek a többször megkezdett kiszinezésnek számos egyéb mellett olyan következménye is van, hogy a különböző kiszinezök különböző festékeket használtak s azok különbözőképpen reagálhattak a kezelésre. Mig az első harminc oldalon dolgozó mester meglehetősen lazúrosán kezeli a szinezékeket, a CI-CVIII lapokon dolgozó mester durván, vastag rétegben hordta fel a festéket, ami hajlamos volt arra, hogy leperegjen vagy átüssön.

A könyvet Anton Koberger adta ki Nürnbergben. Róla a szakiroda- lom már megállapította, hogy a Koberger család a nyomda fennállásának 70 éve alatt (1470-1540) 290 könyvet jelentetett meg s ezeket Európa- szerte terjesztette, egyebek között Budán is dolgozott ügynöke. Nyomdájához a papirt részint kereskedőktől szerezte be (közöttük egyik legfontosabb szállítója a strassburgi Adolf Rusch papirkereskedő volt), s révükön szinte valamennyi délnémet, svájci és részben francia papirmalom papírját használta. A Koberger-könyvek vizjelkészlete tehát igen gazdag. Másrészt azt is tudjuk, hogy igen közvetlen kapcsolatok fűzték Ulman Stromer nürnbergi papirkereskedőhöz (a német Biblia kiadásának évében, 1483-ban nála is lakott), akinek üzletén kívül papirmalma is volt.

A könyvben magában ötféle, az előzékpapirján egy hatodik féle viz- jegyet találtam:

1. Torony

Gerhard Piccard: Die Turm-Wasserzeichen (Stuttgart 1970) katalógusában a II. Abt. 671-673 számon szerepel, ekkor a baseli Kl. Prume papirmai - mából ered, csakhogy a Plume-féle papír hosszanti bordái 39-41 mm-re vannak egymástól; 1492-1493-ban (tehát a Schedel-krónika előállításának évében) Nürnbergben is készítettek papirt ezzel a vízjellel, s az megfelel az Abt. II 676 számúnak, Piccard itt bordatávolságot nem közöl, rajzából azonban kitűnik, hogy az 30 mm lehet, niint a Schedel-krónika papírján.

C. M, Briquet: Les filigranes (Paris-Amsterdam 1907) megjegyzi, hogy Koberger több könyvében előforduló vizjegy, egyebek között az 1493-ban megjelent Chronicon sive históriáé in tribus partibus cimü is ezen a papíron készült. Alapos okunk van tehát feltételezni, hogy a papír Ulrich Stromer nürnbergi malmából származik.

145