Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Simon Imola: Schedel Világkrónikájának restaurálása
SIMON Imola Schedel Világkrónikájának restaurálása A szerző könyvkötő mesteri képesítéssel 1974-ben kezdte meg az Országos Képzőművészeti Főiskola tárgyrestaurátor szakán főiskolai tanulmányait. Első főiskolai munkaként Az erdélyi szászok hímzései címen készített egy gondos, irodalmi kutatási anyagokra támaszkodó tanulmányt. Tanulmánya második részében a Néprajzi Muzeum egy Nagyszeben környékéről származó, 1844-ben készült szász térítőjének motivumkincsét stb. elemezte. Következő főiskolai munkája a fenti terítő restaurálása volt. Egy erdélyi szász teritő restaurálása c. dolgozatában a restaurálás során alkalmazott anyagvizsgálatot, a gyapjuszál színezékének, a teritő szövés- és himzéstechnikájának vizsgálatát, a munkadarab tisztítását, restaurálását ismerteti. 1976-ban Egy XIX. századi kéziratos receptgyűjtemény restaurálása c. dolgozatában a budapesti Semmelweis Országos Orvostörténeti Muzeum 72.97.1. leltári számú boritó nélküli csonka kéziratának ("Némely hasznos házi orvosságok, . . . melyeket öszveszedett M. 1 .......... 1816-tól fogva 1824-ig és tovább") mechanikai és biológiai k árosodásáról, illetve a károsodásokat csökkentő helyreállító munkájáról számolt be. 1978-ban benyújtott diplomadolgozatában nyomtatványrestaurálási problémával foglalkozott. Jelenleg a Semmelweis Orvostörténeti Muzeum osztályvezetője. A Semmelweis Országos Orvostörténeti Könyvtár állományában, a régi és ritka könyvek tárában 1752 leltári számon őrzik a SCHEDEL Hartmann: Register des buchs der Chroniken und ge- schichten - mit figure vnd pildnussen von anbegin der weit bis auf dise unsere zeit. .. kezdetű, címlap nélküli könyvet, amit a szaktudomány Schedel Világkrónikája névért emleget. Mint a cimleirásból is kitűnik, a könyv a név- és tárgymutatóval kezdődik, ennek címében olvasható a könyv cime. A könyv végén lévő térkép második lapjának versoján található kolofon szerint a könyvet 1493-ban nyomta Nürnbergben Anton Koberger. Ugyanakkor a címlapként bekötött első Register-oldalon kézírással a következő szöveg olvasható azon a helyen, ahol az újkori könyvek a kiadóra, a megjelenés évére és helyére vonatkozó adatokat szokták feltüntetni: "Nach der Beschreibung der Stadt Ulm wäre dieses Buch 1377 gedruckt worden. " Valamivel lejjebb, ugyancsak kézírással: "MCCCXCIII (sic!) weisst der Schluss dieses Buches selbst auf." Az első bejegyzés tehát még Ulm leírása alapján datálja a könyvet, mint aki feltehetően jól ismeri a várost; a második bejegyző a datálás- ban a könyvből, a kolofon adataiból indul ki, de száz évet téved. A könyv alkotói közül tehát hét személyt ismerünk név szerint: 143