Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Nagy Katalin: A boldvai református templom XVI. századi sírleletének restaurálása
boglár, 43 tnely a küküllővári sirleletből származik. Az első teljesen azonos boglárt Bunta Magdolna tanulmányában találtuk. (P1.IV.2.)44 véleménye szerint az ilyen tipusu ékszerek 1541 előtt nem készülhettek, csak később, 1552-59 között. 45 A boldvai boglárok egyikén sincs mesterjegy, de tipusa megegyezik a V.R. monogrammos, kolozsvári ötvös munkájának tartott darabokkal. 7. Öv Mérete: 121 cm Sávosan diszitett 16 db hengeres tagból áll, két végén láncszemekkel kapcsolódik a lapitott lánckeretben foglalt 12 db dénárhoz, közülük 5 db Antoninus Pius (Cohen 155), 1 db Sabina (vö. Cohen 3), 3 db Marcus Aurelius (Cohen 525), 3 db Julia Mammaea (Cohen 17). 46 Az övről egy darab dénár hiányzik. Az öv egyik végén horogalaku kapocs van, mely a sirban a hetedik hengeres tag után záródott, másik végén érem felirattal: 47 FÉR. D. G.II. RO. IM. S. AV.GE. HV. BO. R. 1563 MAXIMILIAN. D. G. RO. HUN. BO. REX. 1563 Az érmet Richter Lukács készítette Körmöcbányán, melyet először 1563-ban, majd 1577-ben adtak ki. I. Ferdinánd mellképe Leone Leoni müve után, a kettős mellkép, amely II. Miksát és feleségét Máriát ábrázolja, Joachim Deschler emlékérme után készült. 4® A vastag aranyozás megnehezítette annak eldöntését, hogy az érem és a dénárok eredetiek-e vagy másolatok. Sey Katalin nem tartja valószínűnek, hogy sikerült volna az öv készítésekor ennyi azonos dénárt szerezni. A boldvai érmet Huszár Lajos az 1563-as eredeti érem másolatának tartja. Az egybehangzó vélemény szerint mind a dénárok, mind az érem az övét készítő mester munkája lehetett. Technikája: A jó minőségű hengerpalástba bronz présszerszámmal ütötték a mintát, majd összehajtva megforrasztották. Ezután egy köralaku lapot vágtak, melyet a henger átmérőjének megfelelően feldomboritottak és ráforrasztottak a henger két végére. Ezt követően még egy kis kört vágtak és virágsziromszerüen bereszelték, kissé megdomboritották, majd a két félgolyó tetejére forrasztották. Ezek mélyedése szolgált a kapcsolólánc befogadására. A pénzek ráforrasztott, fonott (elkalapált) lánckeretbe foglaltak, ezekhez forrasztották az egymásba kapcsolódó láncszemeket. A felhasznált ezüst kb. 15 lat-os volt. A forrasztás alacsonyabb ol- vadáspontu ezüsttel készült. Aranyozásuk tűzben készült (amalgámos). 49 A boldvai övhöz hasonló a csengeri leletből került elő, ez a részben aranyozott ezüst öv is hengerpalástokból áll, amelyeket 3-4 db egymásba kapcsolódó láncszem fűz össze, végén csüngő disszel. 50 Továbbá rokonságot mutat egy szintén hengeres tagokból álló nyaklánc (a hengeres tagok tiz láncszem után kapcsolódnak egymáshoz), 51 és egy pénzekből összeállított öv. 52 A leletegyüttes technikai és formai sajátságainak feldolgozása a pontos helyreállítás érdekében történt. 116
