Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Nagy Katalin: A boldvai református templom XVI. századi sírleletének restaurálása
egyensúlyban, foként gombák támadják meg, de a rostok vizzel való telítettsége esetén fennáll a lehetőség a baktériumos károsodásra Is. Az állati eredetű szálas anyagokat az un. aerob talajbaktériumok spóraképzó fajtái támadják meg. Megfigyelték, hogy a gyapjút gyakrabban érik ilyen fertőzések, mint a selymet. A baktériumos pusztítás esetében csak a gyapjuszór amorf anyaga -, melyek a pikkelyben és a kéregsej- tekben találhatók, - oldódik a fehérjebontó enzimek által. A gyapjuszór szétesését az okozza, hogy a pikkelysejtek és orsó sejtek végül is izolálódnak. Ha a gyapjút penészgombák támadják meg, a gyapjutárgy alig veszélyeztetett, mivel a penészgombák főleg a rostidegen részekből és a gyap- juzsirból táplálkoznak. Nagyobb pusztítások azonban elóhivják a bor-, a hajgombát és másokat, melyek a gyapjút teljesen lebontják. A nedves földben lévő növényi eredetű szálasanyagokat egyes föld- baktériumok a penészgombákkal közösen képesek megtámadni, de számukra a legnagyobb veszélyt a cellulózbontó aerob baktériumok fajtái okozzák. A boldvai leletanyagnál számolhattunk a fent ismertetett mikroorganizmusok nyugalmi állapotban lévő spóráival, melyek a sírban létrejött un. egyensúlyi állapotban aktiv tevékenységet nem fejthettek ki. Ennek oka, hogy a mikroorganizmusok a maguk által kiválasztott anyagcsere termékekkel megmérgezik saját környezetüket és elpusztulnak. A tisztításkor, lágyitáskor, az egyensúly megszűnését pontosan ezeknek az anyagcsere termékeknek az eltávolítása okozza. A védelem megszűnik, az ujrafertó- zés lehetősége fennáll. Az egykori fertőzést a sírban talált anyagok megléte és állapota is bizonyította. A feltárt anyag legnagyobb része selyem volt. Különösen azokon a részeken maradt meg, ahol fémszálas csipkediszités volt. A szoknya alját bélelő posztóból csak apró darabokat találtunk. Az ingváll és a kötény lenanyaga elpusztult, csak díszítéseik, a fémszállal hímzett recebetét és a himzéstöredék maradt meg. A fémek konzerváló hatása a textiliára ismert jelenség. Az ezüstionok az összes fémionok közül a legerősebb fungicid hatásúak; a fémezüst baktericid és fungicid hatását az ezüstionok okozzák. A baktériumok teste az ezüst ionokat gyorsan adszor- beálja és felhalmozza, ily módon azok' ezüsttartalma sokkal nagyobb, mint a környezeté. Számos enzimet már rendkívül csekély ezüstmennyiség dezaktivál. 14 Természetesen nemcsak a mikroorganizmusok szervesanyag bontó tevékenységéről lehet beszélni, hanem számtalan pontosan nem ismert tényező - viz, sav, lúg, oxidációs folyamatok - együttes munkájáról. A baktériumos károsodás ellen az állati eredetű szálas anyagoknál az alacsony pH érték beállítását tartják eredményesnek, mivel a baktériumok működése 7, 0 és 8, 5 pH között a legeredményesebb. E mellett a hőmérséklet is szerepet játszik. Ha a pH érték 4, 5 alá süllyeszthető és az tartható is, a másként nem védett anyag hosszan, károsodás nélkül megtartható. A tapasztalatok szerint ez a hatás a gyakorlatban nem tartható. Mihelyst ugyanis külső befolyások vagy más kiválasztó anyagok hatására a pH érték a semleges vagy enyhén lúgos területre tolódott, a baktériumok pusztitó hatása újra elkezdődik. A penészgombák működésének pH optimuma 4,5-7-ig található, tehát az ellenük való védekezés lúgos közeget igényel. 107
