Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szentkirályi Miklós: A leibici Szent Anna-oltár bal merevszárnyának restaurálása és restaurálási dokumentációja
SZENTKIRÁLYI Miklós A leihici Szent Anna-oltár bal merev szárnyának restaurálása és restaurálási dokumentációja Az oltár rövid története Az 1510-1520 körül készült szárnyasoltárl, (Ltsz. : 53.574,2-53.574. 8, ) Libicbol (L'ubica, v. Szepes vármegye) került a Magyar Nemzeti Muzeum régiségtárába, ahol a középkori hazai műemlékek termében volt kiállítva. 2 Táblaképeit és szobrait 1936-ban a Szépművészeti Mdzeum vette át az akkor alakult Régi Magyar Gyűjteménye számára. Az oltárt többé nem építették fel, szétszerelve raktározták. 1953 és 1955-ben az erősen károsodott festett felületeket konzerválták és a szobrok feltárását megkezdték. 1973-ban a Régi Magyar Gyűjteménnyel együtt átvette a Magyar Nemzeti Galéria, ahol lehetőség nyílik állandó kiállításon való bemutatására - ennek előfeltétele az oltár konzerválása és restaurálása. A szárnyasoltár ikonográfiái szempontból az un. Heilige Sippe vagy Krisztus rokonsága (Nagy Szent Család) témakörébe tartozik^, Arányaiban, szobrászi díszeiben és szárnyképeinek megfestésében hasonló szemléletet tükröz a szepesszombati (SpiMská Sobota, v. Szepes vármegye) Szent Anna oltár. A restaurálás előzménye Tervek szerint a közeljövőben sor kerül az oltár helyreállítására, melyet a természettudományos vizsgálatok és a történetkutatás eredményeire alapozunk. Mivel építményről van szó, tanulmányoznunk kell az egyes darabok szerkezeti szerepét is. Állagfelmérés mellett a többszörösen javitott és átalakított oltárnál feladatunk a jelenlegi és a tényleges állapot meghatározása. Az eredeti kész állapotra csak a változtatások teljes ismeretében lehet következtetni. Az oltár darabjai nemcsak különböző kutatási területek tárgya, hanem elsősorban esztétikai, művészi érték hordozója, ezért ezek a szempontok elsődleges szerepet kapnak a beavatkozásoknál, A kutatás párhuzamosan minden darabra kiterjedt, mivel elsődleges követelmény, hogy a konzerválás és statikai megerősítés után az egyes darabok összeépíthetőek legyenek, a tisztítás és az esztétikai helyreállítás a tényleges állapot ismeretében egységes elv szerint történjék. A bal merev szárny restaurálása ennek a munkának egy része. A munkát a Magyar Képzőművészeti Főiskola Restaurátor Intézetében Varga Dezső mester irányításával végeztem. A megelőző kutatásokat a Magyar 61
