Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Kázik Márta: Szárnyasoltárok rekonstrukciója és restaurálása a Magyar Nemzeti Galériában

különböző kötőanyagú festékkel történtek, durva szemcsézetú temperával vagy enyvesfestékkel, máskor sötétebb tónusú olajjal. Az azuritos felü­letek olajtartalmú lakkal vagy olajfestékkel történt átfestés miatt megfe­ketedtek, A fa egyszer szúrágott, morzsalékos rovar- és gombafertőzött, na­gyon rossz állapotú, pl. a kisszebeni oltárok esetében, máskor kifogás­talanul jó fenntartású, pl. a Liptószentandrási András oltár predellája. II, A "status originális" - az eredeti kész állapot megállapítása csak a változtatások ismeretében lehetséges. A "status originális"-t egyes részletekben egy még korábbi, közbenső állapot is megelőzhette: Az oltármú egyes részeit, munka közben más­hogy kivitelezték, mint ahogyan tervezték. A leibici Anna oltár predellájának három félkörív záródású fülkéjét a munka során egyenes záródásura módosították. A tervezett fülkék elé került a predella mai belső hátoldala. A képeken több helyütt figyelhetők meg pentimentók. Az oltárszerkezetek eredeti összeillesztését ahol lehet, megőrizzük. Sok esetben a szétszerelés elkerülhetetlen a konzerválás és statikai meg­erősítés érdekében. A szétszerelt darabokból megismerhetjük a középkori műhely munkáját. Eddigi tapasztalataink szerint oltárainkat először az asztalos vette munkába. A kisszebeni Anna oltárnak feltételezhetően először a szekrénye készült el. A predellát és a szekrényt díszek és faragványok nélkül meg­építésük után az összes illesztéseknél, valamint a fahibáknál vászonnal aláragasztották, majd enyves kötőanyagú krétával több rétegben alapozták és csiszolták. A szárnyakat hasonlóan keretestől alapozták. A kisszebeni Anna oltár szekrényének részekre bontásakor a szobro­kat tartó deszka egyik felén az alapozás hulladékának vastag rétegét ta­láltuk. A nyomok szerint ezen a deszkán alapozták az oromzat áttört fa­ragványait. Az alapozás masszájába ecsetszórök ragadtak. A munka vé­geztével a deszkát lefelé fordítva a szekrénybe építették. A munkát két­ségtelenül igen szűk műhelyben végezték, ha az oromzatfaragványokat a már méretre vágott szekrénydeszkán kellett alapozniuk. Ugyanennek az oltárnak a predelláján egy elfedett részben a faragó vésőinek pontos lenyomatait, mintegy leltárát találjuk. Az oltármúveken, vagy bennük rajzok is fennmaradtak. A liptószent­andrási András oltár predelláján rozetták rajzai - vörös krétával (1512), amelyek az oltár faragott vagy festett részeivel nem állnak kapcsolatban A kisszebeni Angyali Üdvözlet oltár egyik szárnyán, a dombormű mögött vésólenyomatok és oroszlán vázlatosan vésett rajza. A leibici Anna oltár egyik merev szárnyának hátoldalán két figura - lándzsát tartó férfialak és jobb kezét felemeló figura egyelőre nem fel­ismerhető rajzeszközökkel készült, infravörös felvétellel látható. Ebben az esetben kétségtelen, hogy a rajzokat a szárnyképek festője készítette. A megfestett alak és a rajz között összefüggés van, A kisszebeni Anna oltár szekrényének talpdeszkája a szekrény felső része szamárhátfves faragványának szerkesztési rajzát őrizte meg. En­nek segítségével sikerült rekonstruálni az erősen töredékes faragványt. Az oltárok epigráfiai emlékek őrzői is. Aránylag kevés oltárainkon

Next

/
Thumbnails
Contents