Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Janovich István: Nagyméretű néprajzi tárgy (kemence)"in situ" kiemelése
JANOVICH István Nagyméretű néprajzi tárgy (kemence) ”in situ” kiemelése Amióta a régészeti leletmentó munkában közismertté vált az in situ kiemelési technika*, a múzeumok mind szakmai, mind kiállítás módszertani szempontból gazdagodtak. ^ Valamely objektum "fektében" történő kiemelése lehetővé teszi ugyanis a lényegi részek bolygatás nélküli felvételét és ilyenformán az eredeti anyag és megjelenés biztosítását az új "mesterséges" kiállítási környezetben. Az eredetiségre irányuló fokozott, egészséges törekvés kapcsán, manapság egyre többet lehet hallani az in situ kiemelés problematikájáról ill, a különféle múzeumi területeken ilyen módon végrehajtott kiemelési munkáról. 3 A folyamat, munkánk jellegéből adódóan (sajátos leleteink utolsó darabjait mentjük be) a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is éreztette a hatását 1976-ban, sót azóta már újabb igények is jelentkeznek. A munka kivitelezésére Erdőhorvátiban (Borsod-Abauj-Zemplén megye) a Hatház u. 6. sz. lakóház bontásakor került sor. . Dr. Balassa M. Iván muzeológus, aki az építményt kiválasztotta és a lakóház bontását is irányította, még a munka megkezdése előtt megkeresett és jelezte, hogy a ház hátsó szobájában olyan un. kabolás kemence található, mely ebből a típusból már az utolsó ép darab. Előbbiek miatt kérte az in situ kiemelését. így került sor a felmérés, tervezés, előkészítés és kiemelés munkájának végrehajtására. I. Felmérés A múzeológiai és műszaki adatközlésből ill. a helyszíni mérésekből az alábbiak derültek ki: Bár a kemence nem körpadkás, lábazattal együtt elbontani mégsem lehet, mert ha a talajszintnél "vágjuk le", ez esetben a szállító tehergépkocsi és csomagolás önsúlyát is beleszámítva a teljes teher az 5 t-s tengelynyomást meghaladja. Márpedig a bontási helyszínhez vezető egyetlen út végig alápincézett, s emiatt -a teherkorlátozó tábla is több helyütt kihelyezésre került. A pontos felmérések során kiderült, hogy viszonylag kisebb ládában (melynek befoglaló méretei: 210 cm magas, 185 cm hosszú és 130 cm széles) elhelyezhető a kemencepadka lábazat fölötti kabolás és táíztéri része. így viszont szakmailag nehezebb feladatot kellett vállalni: tudniillik a vágási vonal a tűzteret határoló oldalfalak láb177
