Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Duma György: Képlékenyen megmunkálható gipsz

tátják meg. Némely esetben azonban jelentősen megnövelik a kezdeti túl- telitettséghez szükséges koncentrációt, aminek hatására a kristályosodás viszonylag lassabban indulhat meg. Ilyen hatása van a nátriumkloridnak, valamint a magnéziumkloridnak is. Kivételesen ismertek olyan közös iont nem tartalmazó sók, melyek gyorsítóként hatnak, ezek közé tartozik az ammóniumklorid. A szervetlen sók közül némelynek késleltető hatása van. Ezek az indukciós periódust megnövelik, hatásuk az oldott anyag mennyiségével arányos. E csoport jellegzetes képviselője a bórax, melyet régebben e célra általánosan alkalmaztak. Újabban késleltetőként a szerves anyagok kerültek előtérbe.

A gipsz kötésidejének növelésére különösen alkalmasak lehetnek egyes szerves kolloid anyagok, melyek igen erős befolyást gyakorolnak a góc- képződésre és a kristály alakjára is. Megállapították, hogy azok a kolloidok csökkentik a gócképződést, melyek láncszerkezetében szabályosan elhelyezkedő ionizált karboxilcsoportok vannak. A késleltető hatásuk a molekulasúly arányában nő. Az egyszerű aminósavak hatástalanok, a zselatin és a degradált keratin hatása azonban már jelentős. A polikarboxil anyagoknál fokozódik a késleltető hatás a malonsav, borostyánkősav és citromsav irányában, a poliakrilsav és a karboxilmetilcelluloz jelenlétében a kristályosodás teljesen leállhat. Ez utóbbinál azt tapasztaltuk, hogy a gipszkristályok felületén adszorbeált kolloid réteg igen jelentős alak- változást okozott. ( 10. ábra ) Ezzel összefüggően már kismértékű

képlékeny sajátosságok is felléptek.

Több olyan növényi anyag ismert, melyből főzéssel, vagy már vízben való áztatással is, kolloid anyagok nyerhetők. Ezeket tapasztalat alapján már régebben mint lassítókat ismerték. Közéjük tartozik a mályvák családjából az Európában mindenhol honos Althaea officinalis. Métermagasra növő szárain hússzínu virágaival rétek és erdei tisztások növényei között általánosan ismert. Gyökerét már az ókorban gyógyszerül alkalmazták, "eibisgyökér" néven ma is gyógynövényeink között tartják számon. Az évelő növény két-három éves gyökerét meghámozzák, a sárgás, nedvesen hajlékony anyagát megszárítva, legtöbbször porított állapotban hozzák forgalomba. Jellegzetesen édeskés illata van, nyelvvel érintve ízetlen, jól érezhető, hogy nyálkás anyagai azonnal oldódnak. A gyökér kémiai összetételét a gyógynövényekkel foglalkozó szakkönyvek és tanulmányok közel azonos módon adják meg. (I. táblázat) Az Althaea gyökér porított anyagából már főzés nélkül is kioldódnak azok a bonyolult összetételű kolloid anyagok, melyeket gyűjtőnéven a szakirodalom nyálkás anyagoknak nevez2Az oldatnak gyengén lúgos kémhatása van, s így a félhidrát- szuszpenzió pjj-értékét a semleges pont felé tolja el. Megfigyelték, hogy a pjj-érték ilyen változása - a hidrogénion koncentráció csökkenése - minden esetben az indukciós periódus növekedését okozza. Az Althaea gyökér vízoldható kolloid anyagainak felületi adszorbciója az indukciós periódusban megnehezíti a félhidrátkristályok oldódását, ezzel késlelteti a túltelítettséghez, a kristályok kiválásához szükséges koncentráció beálltát. Mind a gócképződést, mind a kristályok növekedését gátolja, igen erősen kihat a kristályalakra is. Mikroszkópi vizsgálatoknál megfigyelhettük, hogy tükristályok helyett lassan növekedő torzult táblás alakok jelennek meg (7. ábra), A kísérletek azt mutatták, hogy meghatározott viz170