Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Duma György: Kályhacsempék mázai a XV. században

Y = 2 Z - 2 R A (Si04)4“ tetraéderek esetében Z = 4, azért: Y = 8 - 2 R A magas PbO-tartalmu olvadékokban csak önálló (SiO^)4- tetraéderek le­hetnek jelen. A PbO. 0, 5 SiC>2 ólomszilikát 88, 10% ólomoxid és 11,90% kovasav olvasztásával képződik. Ebben az esetben Y=0, X=4, R=4, ami­ből következik, hogy a tetraédereknek kapcsolódásukhoz szükséges le nem kötött ionjai nincsenek. Két tetraéder kapcsolódásához - a SÍ207 gyök létesüléséhez - csak egyetlen közös O^“ ion szükséges. Ilyen­kor Y=l, X=3, R = 3, 5. Üvegszerkezet csak akkor keletkezhet, ha Y _ 2, X _ 2, R _ 3. Határértéke a "normál szilikát", - PbO. SiO« - melynek megfelelő olvadék, 78,80% ólomoxid és 21,20% kovasavból kép­ződhet. Ennél Y=2, X=2, R = 3 (11. ábra). A kályhacsempék mázainak és az alapmázaknak megfelelő Y, X. va­lamint R-értékeket táblázatban foglaltuk össze (VI. táblázat). A közölt adatokból jól látható, hogy az 1.-5. sz. kályhacsempék mázai - Y 1,98 és R 3, 01 értékek alapján, - a szilikátüvegek szerkezeti követelmé­nyeinek még nem felelnek meg. Ugyanakkor, a 6.-7. sz. kályhacsempék mázainál már az üvegszerkezet kezdeti kialakulása figyelhető meg. Ha­sonló sajátossága van a 8. sz. aranyozott tetőcserép mázának is. E szá­mítások igazolják, hogy a kályhacsempék mázai, - az alapmázak hevítő- mikroszkópi vizsgálatánál észlelt eltéréseknek megfelelően, - két cso­portot alkotnak (8-9. ábra). A két csoport mázainak jellegzetesen külön­böző olvadási folyamata jól értelmezhető eltérő szerkezeti felépítésükkel. A mázak összetételében megfigyelt változás joggal tekinthető tudatos te­vékenységgel összefüggő technológiai fejlődésnek. IV. A mázak színe Az átlátszó mázak színe, a szerkezeti felépítésükben résztvevő meg­határozott ionok hatására, általában a vegyértékük és oxigénkoordináció­juktól függően jön létre. A tárgyalt középkori kályhacsempék mázainak színét döntően a háromértékü vas (1., 2, és 5. sz. csempék), valamint a réz ionok (3., 4, és 7. sz. csempék) okozzák. Megfigyelhető, hogy a csempék színét némely esetben a máz nyers­anyagainak - homokoknak - ásványos szennyezései között, valamint az alapanyagban lévő vas ásványok feltáródásával a mázakba beépülő Fe^+ ionok jelentősen befolyásolják. Az alapanyag elszínező hatása minden esetben jól érzékelhető a vörösreégő cserépen közvetlenül fekvő zöld színű átlátszó mázaknál, A színező ionok elsősorban előállításuk alkal­mával fémoxidok alakjában jutottak a mázakba. A fazekasok a rézoxidot napjainkig maguk állították elő, hagyomá­nyos módon réz izzításával. Vizsgálataink azt mutatták, hogy az így nyert termék az egy- és kétértékű rézoxid, valamint fémréz igen vál­tozó arányú keveréke (VII. táblázat). Kísérletileg bizonyítható volt, hogy a réz oxidációs fokának, a zöld szín képződésében jelentősége nincs. A mázak zöld színe döntően a rézion oxigén-koordinációjától függ. Maximá­139

Next

/
Thumbnails
Contents