Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Bencsik László: Sámán csizma konzerválása és restaurálása
A ballábas csizmaszár felső peremén szőttes esik maradványai találhatók, mely valamikor fekete szinii lehetett. A restaurálás előtt erősen megfakult, szürkés-fekete szinü volt, mely a kék rátét után Ítélve valószínűleg háziszőttes lenvászon. E textilmaradvány bélhurral van felvarrva, tehát feltehetően már eredetileg is oda varrták. Érdekes módon a másik csizmaszáron tü nyomai nem láthatók, bélhur maradványok sincsenek, tehát ezen valószinüleg nem is volt szőttes. A csizma szabásmintája egyszerű és megegyezik a Diószegi által rajzban megadott szabásmintával. Mindkét talp szabása egyforma. A tex- tilcsikok helyenként erősen szakadozottak és kopottak, főleg a csizmaszár külső oldalán tapasztalható szakadozottság. A lábak összedörzsölődéséből adódóan a belső oldalnak kellene rosszabb állapotban lennie, tehát a szakadozottság valószinüleg nem a használatból eredt. A térd- és combvédő valószinüleg a hibás cserzés miatt lemezesen repedezett. A barnára festett bőrcsikok nem mutatnak cserzési hibákat. A felkötözésre szolgáló bőrcsikok és a tövön található szines üveggyöngyök hiányoznak. A korábbi javításkor a combvédő belső oldalát teljes felületében lefedték drapp és rózsaszínes lenvászon anyaggal. 4. Anyagvizsgálat. A kék textilanyag vizsgálatának folyamata: a szin lehúzása Na£ S2Ü4 (nátrium-ditionit) + 10 százalékos NaOH-val lugosit- va - öblítés desztillált vizzel - szárítás - a maceráit szál tárgylemezre helyezése - beágyazás kanadabalz samba - mikroszkopikus vizsgálat - mikrofotó készítése. A vizsgálat eredménye szerint pamutszálról van szó, melynek 600-szoros nagyítása látható a XLIIl/104. sz. fotón. A ballábas csizmaszár szélén található textilmaradvány szálvizsgálata kiderítette, hogy háziszövésü lenvászonról van szó. A lenszál 300-szoros nagyítású mikrofotója a XLIIl/105. sz. fotón látható. Fehér szőr a lábszárvédő bőrön. A vizsgálat eredménye szerint egyezik a szegélyvarrásoknál (diszitő-jelleggel) kötegszerüen felhasznált szőrrel, ami voltaképpen a rénszarvas hosszú sörényszőre. A megvizsgált fehér szőrszál, (mely a combvédő rosszul borotvált bőréből való) 300-szoros nagyítása és az anyag- vizsgálati adatok szerint rénszarvas szőréről illetve bőréről van szó.(XLIIl/106.) A szőr vizsgálata kimutatta, hogy rénszarvas bőréről van szó. Ezt bizonyítja az is, hogy a Diószegi által említett sámán szertartások áldozati állata a rénszarvas, melynek valószinüleg nemcsak húsát, hanem bőrét is teljes egészében felhasználták. (Lásd: 1. sz. tábla) A csizma nem szokásos szállal varródott. A zsirosan fénylő, sárgás szinü, faggyus tapintású egyértelműen állati eredetű varrószál rugalmas, emellett e- rős és dekorativ. A mikroszkopikus vizsgálat eredményeként kiderült, hogy bélhurról van szó, melynek 300-szoros nagyítású fotója a XLIIl/107. számú A bél szerkezete rostos, vastagsága 400 mikron. A bélhur pótlására orvosilag használt steril belet használtam. A kiszáradt belet desztillált vizzel felfőztem, malachitzölddel tulfestettem, sósavas alkohollal rögzítettem, végül szegfüolaj- jal vettem vissza a színét. A bélhur rugalmassá tétele érdekében zsirozó fürdőbe helyeztem. A fürdő ösz- szetétele:- 162
