Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Kastaly Beátrix: A hírlaprestaurálás néhány kérdése, különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtár állományára
Kastaly Beatrix: A HIRLAPRESTAURÁLÁS NÉHÁNY KÉRDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYÁRA Az elmúlt 15-20 évben a hirlapgyüjtemények egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve. Ez Magyarországon is arra késztette őrzőiket, hogy vizsgálják a gyűjtemények állapotát, fennmaradásuk lehetőségeit. A felmérésekből kiderült, hogy a) egy hirlapcim gyakran az ország egyetlen könyvtárában sem teljes, és a cimek nagy része csak egyetlen példányban maradt meg. b) A hirlapok papíranyaga túlnyomórészt igen rossz minőségű, rongált, gyakran porlódó állapotban van. A bekötetlen régi évfolyamok sokszor már nem is köthetők a hagyományos módon, igy az egyetlen példányok mérsékelt használat mellett is tönkremehetnek. Hazánkban a régi hirlapállománynak mintegy 70 százaléka kizárólag az Országos Széchényi Könyvtárban található meg, a mi feladatunk tehát, hogy a nemzeti hirlapgyüjtemény tartalmát átmentsük a jövőnek. A gyors és hatékony megoldás érdekében el kellett tekintenünk attól, hogy a szöveg hordozóját, a papirt az e- gész állományra kiterjedően megőrizzük. A legkézenfekvőbbnek a mikrofilmezés kínálkozott. Ezzel mód nyílik arra, hogy 12-15 év alatt a muzeális hirlapanyagot archiv, negativ és olvasói pozitív mikrofilmekre vegyük, s korlátozhassuk az e- redeti példányok használatát. A filmek további előnye, hogy kis helyen tárolhatók. Az országos hirlap-mikrofilmezési program végrehajtása 1969 óta az Országos Széchényi Könyvtárban folyik, az 1945 előtti hirlapok mikrofilmre vétele előreláthatólag 1980-ra fejeződik be. Amikor a nemzeti könyvtár vezetése az egész magyar hirlapanyagra kiterjedő, viszonylag gyors állományvédelmi módszer alkalmazása mellett döntött, kimondta azt is, hogy egy-egy eredeti példányban konzerválni kell az utókor számára a magyar hirlapanyag alapvetően fontos részét, kb. egyharmadát, mintegy 14 ezer kötetet. Megmentendő egy-egy példány a legfontosabb országos napilapokból, a 18. század, az 1848/49-es szabadságharc, a magyar munkásmozgalom valamint a két világháború közötti kommunista és haladó sajtó dokumentumaiból. A következő táblázat a jelen körülmények közt elképzelhető állományvédelmi utakat mutatja be, kémiai alapszempontu csoportosításban. Ebből az összeállításból kitűnik, hogy az eredeti papír lehető leghosszabb ideig való megőrzése a konzerválás és a restaurálás eszközeivel történhet, amelyeket kombinálni kell a másik csoportba tartozó megelőző módszerekkel.- 94
