Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

B.Kozocsa Ildikó: Papír - és pergamen kéziratok restaurálása az Országos Széchényi Könyvtárban

Regnal 5 százalékos alkoholos oldata, amelybe semlegesitőszerként magnézium- acetátot teszünk, 1000 ml oldathoz 8 grammot, és ezzel a kéziratot bepermetez­zük vagy ecsettel bekenjük. A regnal százalékos arányát szükség esetén 6-8 szá­zalékra növelhetjük. Ha a felhordás még így sem támasztja meg kellőképpen a szöveget, aranyverőhártyát kasírozunk rá az egyik, vagy mindkét oldalán. A módszernek egyelőre két hátrányos tulajdonságát tapasztaltuk. Az egyik, hogy kar- bamidos, vagy cetvelős oldattal előzőleg lágyított pergamen felületén a Regnal a szöveg homályosodását idézi elő, tehát az ilyen kéziratokat ily módon nem lehet kezelni. A másik hátrányos tulajdonsága, hogy a pergamen érzékenyebben reagál a levegő nedvességtartalmára, mint a papír, ezért szigorúan be kell tartani a szabályt, hogy a szert csak 50 százalék alatti relativ légnedvességnél lehet fel­vinni a pergamenre. Ha ennél magasabb a páratartalom, a Regnal fehéres foltok­ban kiül a felületre. A Regnálnák e két hátrányos tulajdonságát kiküszöbölhetjük, ha a Calathon (oldható nylon) alkoholos oldatát használjuk. Ezzel az anyaggal még csak a kezdeti kísérleteknél tartunk, de már elmondhatjuk, hogy a Regnallal ösz- szehasonlitva két előnyös tulajdonsága van: használata nincs kötve a levegő előirt páratartalmához, és karbamiddal lágyított pergamenfelületeket is igen jó eredmény­nyel lehet kezelni vele. Semmilyen szinelváltozást, homályosodást nem idéz elő. Alkalmazása akkor látszik célszerűnek, ha törékeny, kissé gyenge, nem erősen savmarta kéziratot kell megerősítenünk, amely még nem szorul más anyaggal tör­ténő megtámasztásra. 8-10 százalékos oldatban ragasztóanyagként is használható. A vele kasírozott aranyverőhártyát azonban a pergamen felületéről elég könnyen le lehet huzni. Ez a tulajdonsága némelykor még hasznos is lehet. Használatát kissé nehézkessé teszi, hogy mindig frissen kell készíteni az oldatot - 60 fokos vízfürdőben kell feloldani etanolban, metanolban, spirituszban vagy sebészeti al­koholban ugyanis lehűlése után rövid idővel gélesedik. Felmelegítéssel újra folyé­konnyá tehető, de a gélesedés folyamata minden alkalommal gyorsabban következik be. Ezért a munkafolyamat alatt tanácsos az oldatot megfelelő hőmérsékleten tar­tani. A Calathon különösképpen alkalmasnak látszik nagy formátumú pergamen miseköny­vek, antifonálék konzerválására. Igen rugalmas, matt felületet biztosit. Alacsony felületi feszültségének és kiváló mérettartóságának köszönhetően a vele kezelt per­gamen nem vetemedik, és igen gyorsan szárad. Dr. Werner, a British Muzeum kutató laboratóriumának vegyésze leírja, hogy a Calathont jó eredménnyel használták a konzerválásban, többek között illuminált kéziratok málló festékének rögzítésére is, mivel az oldat könnyen behatol a fes­tékpikkelyek alá, eredeti helyükre rögzíti azokat, biztos kötést képez és a festék­felület külső képén nem változtat. Egyébként a British Muzeum régészei a Calathont ásatáskor előkerült tárgyak, pl. törött cserepek, porózus mészkőtárgyak, lehámló falfestékek rögzítésére is használják. Összehasonlítva a dozmati kódex restaurálásánál használt pergamenenyvet a Regnal­lal, illetve a Calathonnal, egyelőre szívesebben használjuk a pergamenenyvet, jóllehet elkészítése és használata nehézkesebb és időigényesebb is mint a szinteti­kus anyagoké. E módszernek évszázados hagyományai vannak; régi receptkönyvek­ben már a 10. században előfordul emlitése a miniaturafestés alapozásának anya­gaként. A régi pergamenkéziratok regenerálószereként és ragasztóanyagként is év­századok óta használatos. Sikerének az a titka, hogy a pergamennel egynemű- 92 -

Next

/
Thumbnails
Contents