Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

B.Kozocsa Ildikó: Papír - és pergamen kéziratok restaurálása az Országos Széchényi Könyvtárban

zük el a fürdetéseket. Az Írást és a hordozóanyagot is jól megvédi a Regnal, de a tisztitó- vagy fehéritó'szer a túloldalról kifejtheti hatását a papirrostokra. A japánfátyol a kezelés után alkohollal pillanatok alatt leoldható. A Regnal egyéb­ként szinte az egyetlen fixálószer, amely fehérítő fürdők után is rajta maradhat a felületen, mert nem fényes, mint más filmek, jelenléte a felületen láthatatlan, és nem raktározza magába a fehéritőszerek káros alkotórészeit, mint ahogy a zselatin és a metil-cellulóz védőrétegek. A Regnal segédanyagként akkor is jól használható, ha epywel vagy keményítővel felragasztott kéziratot vagy nyomtatványt kell a hátlapról leválasztani. A Regnál­tál levédett kéziratot bátran áztathatjuk meleg vízfürdőben. Semlegesítés. A tintamarásos, savas kéziratokat - ha a tinta nem oldódik vízben és a papír elég erős - 0,83 százalékos borax oldatba 20 percig merítve semle­gesítjük. így megfelelő puffer hatást érünk el. A papírból kioldódott enyvezőanya­gokat a fürdetés után pótolnunk kell. Ezt vagy glutofix oldatba merítéssel, vagy ugyanennek a semleges kémhatásu, cellulóz alapanyagú ragasztónak ecsettel tör­ténő felhordásával érjük el. Az enyvező anyag pótlását el is kerülhetjük, ha Regnált permetezünk az enyv helyére. Ezt a módszert főleg abban az esetben al­kalmazzuk, ha a papír annyira gyenge, hogy nem viseli el sem a kenést, sem a bemeritést. A koncentráció megválasztása a kézirat állapotától és korától függ. Merített papimái általában 2-3 százalékos oldat megfelelő. Savas kéziratokat e- gyetlen munkafolyamattal egyszerre savtalanithatunk és regenerálhatunk. Különösen akkor van erre szükség, ha a tinta érzékeny a nedves kezelésre. A Regnal kon­centrációjától függetlenül az oldathoz 5 százalék magnézium-acetátot adunk. Más alkoholban oldódó és megfelelő semlegesitőszer is használható. Ha fertőtlenítésre is szükség van, egyúttal ezt is elvégezhetjük, de csak alkoholban oldható szert használhatunk, pl. sterogenolt, thymolt. A penészes papíranyag Regnal nélküli fertőtlenítését a következőképpen hajtjuk végre: a penészes leveleket szűrőpapír­ra helyezve átitatjuk alkohol és desztillált viz egyenlő arányú oldatával, amelybe 0,5 százalék thymolt és 2 százalék sterogenolt adunk. Ha a kéziratot vízzel nem lehet érintkezésbe hozni, csak alkoholt használunk az oldathoz. A megtisztított, fehérített, fertőtlenített és semlegesített kéziratokat az utáneny- vezés és regenerálás mellett gyakran további eljárásokkal kell kezelhetővé tenni. Ha ugyanis a kézirat károsodottsága olyan nagymértékű, hogy rajta szakadások, mállások, hiányok is láthatók, akkor ki kell egészíteni, gyakran meg is kell tá­masztani valamilyen segédanyaggal. A hagyományos eljárásokon kívül (kézi kiegé­szítő eljárás, kasirozás), amint erre helyünk és módunk lesz, szeretnénk műhe­lyünkben bevezetni a papiröntés gépi változatát is. Ugyancsak foglalkozunk az un. papirhasitás eljárásával, amely - úgy gondoljuk - újságok restaurálására megfe­lelő megoldás lehetne, de rovarkárt szenvedett nyomtatványok és savmarta kézi­ratok konzerválására is alkalmasnak látszik. Jelenleg azonban a hagyományos módszereken kivül csak a laminátorgép áll rendelkezésünkre. Kéziratoknál a la­minálás alkalmazása meggondolandó, mert a polietilén fólia nagymértékben meg­változtatja a kézirat jellegét, sikos taplntatuvá teszi, és megvastagítja a lapokat. Más meggondolásból is idegenkedünk a kéziratok laminálásától. A leoldhatóság például nem olyan egyszerű és veszélytelen, mint például a Regnalé vagy a viz- oldható ragasztóké. Ujabbkori, kevésbé értékes és nagyon rossz állapotban lévő kéziratok laminálása azonban - a kézirattár vezetőjével történt megállapodás alap­- 89 -

Next

/
Thumbnails
Contents