Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Balassai Imre: Radiográfia és az ultrahangok alkalmazási lehetőségei a múzeumi gyakorlatban
Ha a feszültséget kV-ban fejezzük ki, akkor 12,34 o kV A Tehát a hullámhossz fordítottan arányos a közölt energiával. így a kapott sugárzás "kemény" (nagy áthatolóképességü), ha a hullámhossz kicsi és "lágy", ha a hullámhossz viszonylag nagy. A radioaktiv izotópok sugárzása monokromatikus, és egy vagy többféle hullám - hosszot foglalhatnak magukba. (4. ábra) A ^ -sugarak energiája és hullámhossza (s igy áthatoló képessége) az izotóp fajtája szerint változik. így pl. az ír-192 hullámhossza kb. egyenlő a 620 kV-tál gerjesztett röntgensugárspektrum hullámhosszával, a Cs-137 hullámhossza pedig =" 1320 kV-nak megfelelő m-mel. Amint a radioaktiv izotópok - bomlásuk következtében - fokozatosan az egyensúlyi állapotuk felé haladnak, aktivitásuk csökken. Az aktivitás csökkenését az exponenciális törvény jellemzi, ahol: I = a kezdeti aktivitás 0 1 = a t idő eltelte utáni aktivitás e = természetes alapú logaritmus k = az izotóp fajtájától függő állandó A radioaktiv izotópok átlagos élettartamát a kezdeti aktivitás felezéséhez szükséges időtartammal, a "felezési idő"-vel fejezzük ki. A felezési idő izotóponként más és más: pl: Ir-192-nél 72,4 nap Cs-137-nél 30 év Co-60-nál 5,3 év A radioaktiv izotópok által kibocsátott sugárzás áthatolóképességét a felezési rétegvastagsággal jellemezhetjük. Felezési (vagy felező) az az anyagvastagság, amelyen az áthatoló "J-sugár intenzitása a felére csökken. Pl: az Ir-192 felező vastagsága acélra 1,1 cm, ólomra o,28 cm, betonra 4,8 cm. A -sugarak tehát kemények (nagy áthatolőképességüek), és hullámhosszuk nem változtatható. Mivel a röntgen- és -sugarak fényérzékeny anyagokban ugyanolyan hatást keltenek mint a fény, segítségükkel fotófelvételek készíthetők. (A radiográfia sugarakkal való rajzolást jelent) A radiográfiai felvételek készítésénél a röntgen- sugarak folyamatos spektrumára az anyagvastagság és a sürüségkülönbség minden változása szelektíven hat. Ahol nagyobb az anyagvastagság vagy a sűrűség, ott a spektrum lágy részét az anyag elnyeli. Üregeknél, mélyedéseknél a lágyabb 237
