Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szelényi Károlyné: Múzeumi tárgyak védelme lakk- és festékanyagokkal

Trinátlakk,

Akrollakk,

Erzollakk,

Rezisztánlakk,

Nitrolakkok,

Poliészterlakkok,

Szuprénlakk.

A fafelületek védelmére alkalmas legkorszerűbb védőanyagok a Xilamon és a Xiladekor, nem képeznek a fa felületén réteget, hanem beszivódnak a fába.

A XILADEKOR: pigmentált, és igy az időjárás viszontagságaival

szemben is védelmet nyújt. Speciális hatóanyagtartalma miatt a rágcsálók, gombák stb. ellen is kitünően véd. Színes, áttetsző, a fa felületén réteget nem képző anyag, beszivódik a fába. Ezáltal a faanyag megtartja eredeti szerkezetét, és színen sem változik sokat. További előnyei, hogy a fa előkezelést-esiszolást, pácolást nem igényel, felújítása csiszolás és maratás nélkül végezhető el.

A XYLAMON: impregnáló alapozó, amely fokozott mennyiségben tartalmaz gombák és kártevők elleni szert. A fa felületén szintén nem képez réteget, beszivódik a fába. Előreláthatólag 1976. harmadik negyedévétől gyárt a BUDALAKK egy aeroszolos kiszerelésű szuirtót is.

A falfelületek festése

A vakolt felületeket a viz,a nedvesség, a levegő szennyezései, gőzök és gázok károsíthatják. A behatolt viz alacsony hőmérsékleten megfagy, de kivirágzásokat is eredményezhet. A vakolat erősen alkálikus, szivóképes és könnyen morzsolódik. Felületét nem szabad erősen lezárni, lélegzését meggátolni. A vakolatrétegek általában lúgos kémhatásunk, ami kihat a festékbevonatok tartósságára is. így pl. elszappanosithatják a kötőanyagokat, a pigmentált készítményekben színváltozásokat, egyes esetekben foltosod ást, kivirágzásokat okoznak. Ezért gondosan meg kell választani mind az alkalmazandó pigmentet, mind pedig a kötőanyag típusát. Természetesen eltérőek a követelmények a belső és a külső falfelületek esetén. A festést a falfelület megfelelő előkészítése előzi meg, amely egyrészt kőművesmunkából, másrészt felületelőkezelésből áll.

Külső felületekhez, homlokzatokhoz csak irreverzibilis filmképzők alkalmasak, elsősorban mész, vizüveg, és diszperziós festékek. Ilyenkor a pigmenteknek is fényállóknak kell lenniük, ezért főképp az ultramarin, vas-oxidok, ki'ómoxidzöld, titánfehér jöhet számításba. Külső felületeknél a vizállóság a fő követelmény. Az épületek külső védelme évszázadok óta meszes festéssel történt. Zömében okkersárga színben, mivel az alkalmazott vasoxid-sárga pigment miatt egyedül ez bizonyidt tartósnak. A műanyag diszperziós festékek megjelenésével megnövekedett a színválaszték, a gépi berendezések bevezetésével leegyszerűsödött a feldolgozás.

220 -