Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
E. Nagy Katalin: XIX. századi kaukázusi szőnyeg restaurálása
A pótláshoz felhasznált anyag festése Az eredeti natúr szinii felvetők helyett a vörös színre esett a választás, mert ez a tónus felelt meg legjobban a szőnyeg hiányzó részeinek pótlásához. A kiegészítő anyag pamutból készült, melyet direkt színezékkel festettünk a kívánt szinre. A direkt színezékeket szubsztantiv, vagy sós színezéknek is nevezik. A "direkt" kifejezés jelzi, hogy a színezékek felviteléhez nincs szükség a cellulóz- alapu szálasanyag előzetes pácolására, vagy egyéb műveletekre, mint pl. a csá- vaszinezés esetén. A "szubsztantiv" elnevezés arra utal, hogy a direkt színezékek adszorpciós erőkkel, hidrogénkötéssel stb. kapcsolódnak a cellulóz alapú szálasanyaghoz, és nem sókötéssel mint pl. a savas színezékek gyapjún. A "sós szinezés" elnevezés azt jelenti, hogy a direkt színezékek felviteléhez elengedhetetlenül szükséges valamilyen szervetlen só, erre a célra konyhasót (nátrium-klo- rid) használhatunk. A són kívül rendszerint valamilyen alkalikus anyagot (pl. nátrium-karbonát) is adagolnak, melynek több feladata van. Az egyik, hogy a színező anyagot lágyitsa, vagyis nehogy a kalciumot és magnéziumot karbonáttá alakítva kicsapja. Erre azért van szükség, mert a direkt színezékek könnyen kapcsolódnak a Ca és Mg ionokkal és ennek következtében oldhatatlan csapadékként az oldatból kiválnak. Ezért célszerű a direkt színezékeket lágy vízben használni. További feladata még a színezékek oldhatóságának biztosítása, a szál duzzasztása, és igy a színezék felvitelének illetve az egyenletes szinezés megkönnyítése. A különböző direkt színezékeknek különböző mértékű a szubsztantivitása. A nagy szubsztantivitásu színezékek felhúzásához rendszerint kevés sóra van szükség. Mivel a nagy szubsztantivitás miatt ezek a színezékek gyorsan felhúznak a szálasanyagra, nagy a veszélye az egyenlőtlen színeződésnek. Ezért a só felhasználására csak a szinezés előrehaladott stádiumában kerül sor, amikor a szinezék nagy része már a szálasanyagra felhúzott. A kis szubsztantivitásu színezékekhez, amelyek nehezen húznak fel a szálra, nagyobb mennyiségű só szükséges, és a sót már a szinezés kezdetén hozzáadagolják a színező oldathoz. Ezekkel a színezékekkel az egyenlőtlen szinezés veszélye minimális. A színezék felhúzását a hőmérséklet is befolyásolja. A kis szubsztantivitásu színezékeknél alacsony hőmérsékleten dolgoznak, a szinezés befejezésekor lehűtik az oldatot, hogy még az oldatban lévő színezéket is felhúzhassák a szálra. A nagy szubsztantivitásu színezékekkel magasabb hőmérsékleten lehet kezdeni a színezést , és utólagos hűtésre nincs szükség. A direkt színezékek szintartóssága közepes, ezért festés után Wofafix-szel rögzítettük, hogy a későbbi lisztitások alkalmával a szinezék levérzését, illetve elhal- v ány od á s á t megakadályozzuk. Kiegészítés A szőnyeg kiegészítése Borsi Sándornénak, az Iparművészeti Muzeum textilrestaurátorának útmutatása szerint történt. A régi pótlásokat eltávolítottam. A felvetőszálak, vetiilékek pótlását a csomózásokat feszitőkereten hátoldalról végeztem el, mivel a meglévő csomók, felvetők és keresztszálak számát és helyét csak erről az oldalról tudjuk pontosan megfigyelni. A felvetőszálak pótlását úgy oldottam meg, hogy az uj szálat a hiány alatt 5-6 csomósorral az ép szál mellett beöltöttem, az ép részen végighaladtam, majd áthidalva a hiányt az annak megfelelő felvető 142
