Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
E. Nagy Katalin: XIX. századi kaukázusi szőnyeg restaurálása
A gyapjuszál több rétegből áll: kivül helyezkedik el a pikkelyréteg, ezalatt a szube- pidermisz, majd a kéregréteg orsósejtjei (cortex). Legbelül van a béliireg (medula) de nincs minden szálnak bélürege. Ez csak a durvább gyapjaknál található meg, elszigetelt vagy köteges üregek formájában. Az üregek az orsósejtekre, illetve a szál tengelyére merőlegesen, egymás felett helyezkednek el. Szemcsés, zsírban és pigmentben gazdag anyagot tartalmaznak. A felvételeken függőleges irányban, határozott vonalban bélüreg látható. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a szál nem lehet gyapjú, hanem csak szőr, de rossz állapota miatt az állatfaj megállapíthatatlan volt. (XXXIl/74-76; l.ábra) XXXII/77. képen rendkívül kopott - a gyapjúra jellemző - pikkelyréteget láthatunk. A pikkelyrőteg három részre osztható fel, az epikutikulára, exokutikulára, és az endokutikulára. Az alkotórészek közül a külső réteg a különféle vegyi hatásoknak ellenáll, de igen vékony, a gyapjuszál tömegének mindössze 1 százaléka. A második réteg könnyen károsodik (már klóros viz hatására oldódik). A harmadik réteg a legellenállőbb. Az anyagvizsgálat eredményeképpen nemcsak a szálas anyag természetét, hanem jelenlegi állapotát is meg tudtuk figyelni, ami a konzerválás módjának kiválasztásában nyújtott segítséget. A tárgy állapota, rongálódásának okai A nedves helyen feltekerve tárolt szőnyeg penészesen, piszkosan, ke resztbe kettévágva, sok hiánnyal és szakadással, rendkívül rossz állapotban került tulajdonomba. Két évvel ezelőtt került sor fertőtlenítésére és tisztítására (babaszappannal). A szakszerűtlen tisztítás a tárgy további rongálódását idézte elő. (XXXIII/78.) Restaurálás előtt tehát meg kellett állapítani, hogy a gyapjú milyen mértékű károsodást szenvedett, s csak azután lehetett eldönteni a tisztítás és konzerválás módját. Köztudott, hogy magas páratartalomnál a rostok erőssége csökken, hajlékonyságuk és puhaságuk fokozódik. A gyapjú az összes textilnyersanyag közül a legtöbb nedvességet, saját súlyának 50-60 százalékát képes magába szívni, igy válik táptalajává a mikroorganizmusok kifejlődésének. A szakszerűtlen tisztítás 2 szempontból volt káros: 1. A szappanok különféle nagy molekulájú zsírsavaknak, nátrium. és káliumsói. Vízben gyengén hidrolizálnak R-COO* és Na+ ionokra, a nátrium-ionok pedig a vízzel reakcióba lépve NaOH-t adnak, ezért a szappanok vizes oldata lúgos. A gyapjúra még a desztillált viz sem közömbös. A 6-7 pH-s desztillált viz már lúgosnak számit a gyapjú szempontjából. A legellenállőbb az izoelektromos zónában (pH 4,6-4,9). Duzzadása is itt a legkisebb. A lúgok hatása a gyapjú keratinra (vázfehérje) bonyolult kémiai folyamat, ahol a primer kötések közül elsősorban a sókötések hidrolizálnak, a diszulfidhidak és a peptidkötések felszakadnák. 2. Ha a szappanoldathoz kalcium- vagy magnéziumsők oldatát öntjük, akkor a vizben oldható nátronszappan átalakul vízben oldhatatlan kalcium- (mész) szappanná. 139 -
